Marsjáróval szerelt rakétát küldött a Marsra Kína

Ma, csütörtökön, azaz helyi idő szerint 12 óra 41 perckor bocsátották fel

a Tienven (Égi kérdések) elnevezésű űrhajót a Hosszú Menetelés-5 hordozórakéta segítségével

a dél-kínai Hajnan-szigeten lévő Vencsang felbocsátóközpontból – adta hírül a CGTN kínai nemzetközi harcsatorna. Az élő közvetítés videója:

Az expedíció várhatóan 2021 februárjában érhet a vörös bolygó vonzáskörébe. Az űrhajóval egy rovert, vagyis Mars-járművet, és egy orbitális pályán keringő szondát küldenek a Marsra.

Mint a NASA felvételén látható, valami ilyen táj várja majd az űrhajót.

Surface of Mars captured by the Curiosity rover 🔴

Its 🤯 , Im looking at another planet. Millions of miles away. In space. I am looking at the surface of a planet people only managed to peek a few hundred years ago. The world is tiny compared to whats out there. " target="_blank" rel="noopener noreferrer">@elonmusk pic.twitter.com/MlzUMugjwd

— Pranay Pathole (@PPathole) " target="_blank" rel="noopener noreferrer">July 20, 2020

A küldetés célja a Mars felszínének tanulmányozása, melyet a rover végezne az orbiter segítségével tartva a kapcsolatot a földi irányítóközponttal. Kína 2013-ban egy hasonló műveletet hajtott végre a Holdon is egy kerekeken guruló, távvezérlésű robottal, majd 2019-ben annak újabb verziójával a Hold túlsó oldalán végeztek mintavételt és teszteket.

Az űrhajó célba érésével Kína az Egyesült Államok és a Szovjetunió után harmadikként működtetne űrjárművet a Marson, hogy meghatározó űrhatalommá váljon.

Az első, 2012-ben megkísérelt kínai Mars-misszió sikertelen volt, ugyanis az orosz űrhajóval felbocsátott Jinghuo-1 orbiter lezuhant.

2020 a Mars évének ígérkezik

Nemrég indult az első arab Mars-misszió Japánból. Az el-Amal, vagyis Remény névre keresztelt Mars-szondát hordozó rakéta a kilövőállást Japánban, a tanegasimai űrközpontban hagyta el.

Az el-Amal a tervek szerint hét hónap múlva éri el a vörös bolygót, ahol Mars körüli pályára áll, és adatokat gyűjt a légkörről. A szonda az indulás után nagyjából egy órával kinyitja napelemeit, és önállóan folytatja útját 494 millió kilométeren át, átlagosan 121 ezer kilométeres óránkénti sebességgel. A programot Dubajból irányítják.

Jön az orosz-európai projekt is

Jelenleg nyolc különféle misszió kutatja a Marsot. Idén nyáron

a körülmények optimálisak a missziók indításához, ugyanis a Föld és a Mars mostani elhelyezkedése a lehető legrövidebb utazási időt teszi lehetővé.

Ez a bolygóállás hozzávetőleg két évente fordul elő.

Az Egyesült Államok, amely már négy űrjárművet küldött a vörös bolygóra, július 30-án tervezi útnak indítani Marsjáróját. Az orosz-európai közreműködésben zajló ExoMars projekt keretében eredetileg szintén az idén nyáron indítottak volna útnak egy robotot a Marsra, de a felbocsátást végül technikai problémák, valamint az új koronavírus-járvány miatt 2022-re halasztották.

A kínai kormányzat további űrkutatási tervei között szerepel a Mars behatóbb megismerése, aszteroidák vizsgálata, a Jupiter rendszerének feltérképezése, valamint egy űrállomás kiépítése is. A három fős legénységnek tervezett űrállomás központi elemét a tervek szerint a jövő évben állítják majd Föld körüli pályára,

május elején tesztelték azt az űrhajót, amelynek feladata az asztronauták odajuttatása lesz.

Túljutott a repülési készenléti felülvizsgálaton a NASA legújabb mars-járója

A NASA legújabb mars-járója, a Perseverance (Állhatatosság), amely a tervek szerint július végén indul útnak a vörös bolygóra.

A Perseverance indítási ablaka helyi idő szerint reggel 7 óra 50 perckor nyílik meg július 30-án.

Az indítási készenléti felülvizsgálatot július 27-re tűzték ki, az lesz az utolsó jelentős ellenőrzés, mielőtt a misszió megkapja a végső engedélyt a kilövésre.

A Perseverance a tervek szerint 2021 februárjában fog landolni a Mars felszínén. Az egytonnás, nagyjából személygépkocsi-méretű mars-járó mikrobiális élet nyomai után fog kutatni a vörös bolygón, tanulmányozza a planéta éghajlatát és geológiáját, valamint kőzet- és talajmintákat gyűjt.

A mars-járóval együtt a Marsra érkezik az Ingenuity nevű kísérleti mars-helikopter is, amely tesztrepüléseket fog végezni. Ha a napenergiával hajtott, 2 kilogramm súlyú helikopter túléli a hideg marsi éjszakákat, az azt jelenti, hogy a jövőbeli missziókat ki lehet bővíteni a levegőből végzett vizsgálatokkal.

Borítóképünkön útnak indítják a Tienven-1 (Égi kérdések) űrhajót