A Földön vizsgálják majd a Marson vett mintákat

„A Perseverance nevű jármű olyan mintákat készíthet elő, amelyeket a következő Mars-szondák, a tervek szerint a 2020-as évtized második felében hazahozhatnak a Földre, ahol sokkal bonyolultabb laboratóriumi vizsgálatokat lehet a mintákon elvégezni. Ilyen még nem volt” – mondta Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az M1 aktuális csatorna hétfő délelőtti műsorában.

Mint kifejtette, ezek a vizsgálatok

annak megfejtését szolgálják, volt-e élet a múltban a Marson. A Mars évmilliárdokkal ezelőtt legalább annyira lakható lehetett, mint a Föld, felszínén rengeteg víz volt.

„A Naprendszer korai szakaszában a Mars nem volt elég nehéz, hízott bolygó, tömege csak a nyolcada a Földének, nem tudta erős gravitációval megtartani a légkörét és folyamatosan veszti a hidrogént.”

A NASA legújabb Mars-járója, a Perseverance (Állhatatosság) nevű jármű múlt hét csütörtökön indult a vörös bolygóra, ahová a tervek szerint bő fél év alatt jut el és 2021 februárjában fog landolni. Fő küldetése, hogy az élet nyomai után kutasson, emellett egy speciális eszközzel szén-dioxidból oxigént is megpróbál előállítani, amelyet később a Marsra érkező űrhajósok használhatnak. A magyar csillagász elmondta,

a kínai, az egyesült arab emírségekbeli és az amerikai Mars-szonda egymás után történt fellövésének egyik fő oka,

hogy a Nap, a Föld és a Mars egymáshoz viszonyított mozgási sebességében előállt egy úgynevezett indítási ablak, amely időszakban jóval gyorsabban el lehet jutni a Földről a Marsra. „A Mars a legközelebbi pályáján 56 millió, a legtávolabbin 250-300 millió kilométerre is lehet a Földtől.”

A szonda nemcsak a Mars-járót, hanem egy kis helikoptert is magával visz. Az utóbbiról ki fog derülni, hogy a földinél sokkal ritkább légkörben a rotorjaival képes lesz-e repülni, ebben az esetben ugyanis a levegőből is folytatható a Mars feltérképezése.

Borítóképünk illusztráció