Visszatért a Föld légkörébe és megsemmisült Kína űrlaboratóriuma

A laboratóriumként működő űrállomás elvégezte a feladatait, és a földi irányító központ felügyelete alatt visszatért bolygónk atmoszférájába, ahol nagy része elégett, némi törmelék pedig a Csendes-óceán erre kijelölt részébe esett.

A Tienkung-II-t 2016 szeptemberében helyezték földkörüli pályára a Góbi sivatagban található Csiucsüan kilövőállomásról indított hordozóűrhajó segítségével.

A 10,4 méter magas, 3,35 méter átmérőjű, és 8,6 tonna súlyú űrlaboratórium több mint ezer napot töltött az űrben, ezzel túlteljesítve az eredetileg 2 évesre tervezett pályafutását.

Küldetése során több mint 60 tudományos kísérletet és technológiai ellenőrzést végzett,

egyebek mellett például négy alkalommal hajtott végre kapcsolódási manővert – legénységet szállító, illetve teherszállító űrhajókkal egyaránt -, eredményesen kipróbálva ezáltal olyan kulcsfontosságú technológiákat, mint a küldetés közbeni élettartam-támogatás, illetve a röppályán történő tankolás.

Az űrlaboratórium elődje, a Tienkung-I 2011-ben kezdte meg küldetését, melynek során szintén kapcsolódási manőverekhez használt technológiákat tesztelt, mielőtt 2018 áprilisában visszatért volna a Föld légkörébe, akkor ellenőrizetlen körülmények között.

Az űrállomások feladata, hogy előkészítsék a tervek szerint 2022-ben elkészülő, 15 éves időtartamra szánt kínai űrállomás építését és üzemeltetését.

Amikor a Nemzetközi Űrállomás (ISS) várhatóan 2024-ben befejezi működését, Kína lesz az egyetlen nemzet, amely állandó állomással rendelkezik a világűrben.