45 ezer évesek is lehetnek a barlangban talált kőeszközök

A neandervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) által használt kőkaparót fedeztek fel régészek a közép-horvátországi, Plitvicei-tavak Nemzeti Parktól 20 kilométerre elhelyezkedő Barac-barlangok egyik nemrég feltárt, Baraceve spilje nevű helyszínén. A hétvégén megtartott szakmai konferencián bemutatott, középső paleolitikum időszakból, nagyjából 200-45 000 évvel ezelőttről származó kőeszközre tavaly októberben bukkantak horvát régészek.

Tihana Ostrina, a Barac-barlangok közintézményének igazgatója a sajtónak úgy nyilatkozott, a kőeszköz a neandervölgyi ember anyagi kultúrájának bizonyítéka, a felfedezés pedig fordulatot hoz a régészeti lelőhely jelentőségében.

Az ősmaradványt más régi, közelmúltbeli leletekkel együtt a Speleon nevű, leendő földalatti örökség központjában állítják ki, amelyet várhatóan 2023 végén nyitnak meg

– mondta Tihana  Ostrina.

Hozzátette, hogy a felfedezés nagy motivációt jelent a kutatás folytatásához, mert bárhol ásnak, találnak valamit. Úgy vélte, hogy a barlangok a Föld utolsó feltáratlan területei.

Ivor Karava, a zágrábi archeológiai egyetem professzora elmondta, Francois Bordes Rives francia régész őskőkori iparágak bemutatására kidolgozott statisztikai tipológiai vizsgálati módszere szerint egy szögletes kaparóról van szó. Rámutatott, hogy ezek az eszközök jellemzőek a középső paleolitikum időszakára, azaz a moustéri kultúrára, amelyet Európában a nenandervölgyi emberhez kötnek.

A kaparó szilíciumkőzetből készült, amelyet gyakran használtak a neandervölgyiek, de az őket megelőző és utánuk élő főemlősök, a hominini is. Ehhez hasonló eszközöket találtak már közép-dalmáciai barlangokban, amelyekről a szénizotópos kormeghatározás egyértelműen kimutatta, hogy a moustéri korszakból származnak.

Borítóképünk illusztráció (Shutterstock)