Hamarosan elkészülhet az ikertérkép

Mintegy 125 ezer olyan személy él ma Magyarországon, akik két-, három- vagy többtagú ikertestvérközösségben látták meg a napvilágot. Közülük 98 500 fő 18 év feletti. Nem kis feladat őket egyenként felkeresni és felkérni, hogy regisztráljanak egy számukra kialakított adatbázisba – olvasható a Világgazdaság oldalán.

A Magyar Ikerregiszter (HTR) kutatókból álló csapata a Semmelweis Egyetemen most mégis ezen munkálkodik. Hamarosan véget érnek az adatvédelemről szóló tárgyalások, és amint megkapják az ikrek elérhetőségét, el is kezdik a tájékoztatók kiküldését postai úton.

A kutatók még ez évre tervezett célja az, hogy a Magyar Ikerregiszter populációalapúvá bővüljön, amellyel

világszínvonalúvá válhat a kezdeményezésük.

A világ tíz legnagyobb ikerregiszterei közé kerülhetnek.

„Magyarországon nincs, sőt az egész kelet-közép-európai régióban nincs ikerregiszter, csak egy-egy ikerfesztivál vagy ikervizsgálat. Ebben vezetők vagyunk a régióban. Az adatbázisnak köszönhetően a betegségek kialakulásáért felelős genetikai és környezeti tényezők mellett az orvostudomány, a pszichológia, vagy akár a társadalomtudomány területén is lehet majd vizsgálatokat végezni. Különlegességnek számít például, hogy egy ilyen posztkommunista országban, mint Magyarország, a társadalomtudomány területén is lehet vizsgálni az ikreket”

– kezdett bele a részletekbe Tárnoki Ádám Domonkos kutató.

Mint felidézte, a 70-es, 80-as években volt már három ikerregiszter – a budapesti ikernyilvántartás, egy veleszületett rendellenességek nyilvántartása és egy önkéntes adatbázis –, amelyeket Czeizel Endre orvos-genetikus és Métneki Júlia kutató vezetett. Ezek azonban adatvédelmi okokból a rendszerváltáskor meg is szűntek.

A kezdeményezést Métneki Júliával és Littvay Leventével együttműködve élesztették újra 2007-ben, és azóta több sikeres ikervizsgálatot folytattak, több betegségnél kiderítették már, hogy minek van genetikai háttere, és melyik kialakulásáért felelős a környezeti tényező. Így például nekik köszönhető az a megállapítás, hogy a nyaki főütőér elmeszesedéséért felelős lerakódások, úgynevezett plakkok genetikailag meghatározottak. A plakkok méretét, formáját és elhelyezkedését vizsgálták. Fényt derítettek többek között arra is, hogy a légzésfunkció és az erek rugalmasságának paraméterei között is van összefüggés.

„Számunkra az a legérdekesebb, hogy ezzel az adatbázissal olyan egypetéjű ikreket találjunk, akik közül az egyik iker különböző krónikus betegségekben szenved, míg a másik fél egészséges.

Ez azért érdekes, mert az egypetéjű ikreknek majdnem százszázalékosan egyforma a genetikai állománya, ezért a különbség, ami kialakította, az vagy a környezeti tényezőkben lehetséges, vagy a véletlen műve, esetleg epigenetikai okai is lehetnek. Bármelyiket is vizsgáljuk, az egészséges ikertestvér tökéletes kontrollcsoport hozzá. A különleges kutatásokhoz fontos a nagy létszámú ikerregiszter” – magyarázta Tárnoki Ádám Domonkos.

A populációalapú adatbázis létrejöttét a Semmelweis Egyetem rektora, kancellárja és az innovációs igazgatóság karolta fel. Az egyetem már megvásárolta az ötletet, mert már a szervezés alatt rájöttek ennek hatalmas értékére. A csapat folyamatosan figyeli a pályázati kiírásokat, hogy a nagy regiszter létrejötte után anyagi akadálya ne legyen az egyedülálló kutatások elvégzésének. Ezek eredményeit pedig nemcsak a környező országokban vagy Európában várja nagyon az orvostudomány, hanem Amerikától Ausztráliáig is várják a populációalapú ikerregiszter létrejöttét.

Borítókép: Tárnoki Ádám és Tárnoki Dávid, Ikerregiszter

Fotó: Világgazdaság / Móricz-Sabján Simon