A természet brutális körforgása rendet tesz majd Hawaii szigetén

A Kilauea-vulkán óriási pusztítást végzett, de nincs még minden veszve.

The National Guard watch as a lava lake forms in the Leilani Estates subdivision, situated on Kilauea's East Rift Zone, on May 23, 2018 in Pahoa, Hawaii amid eruptions from the Kilauea volcano. Kilauea is one of the most active volcanoes in the world and one of five on the Big Island of Hawaii. It erupted May 3, forcing the evacuation of 2,000 people from their homes located on the mountain. Scientists believe volcanic activity may be a precursor to a major eruption, similar to one that occurred on the island in the mid-1920s. / AFP PHOTO / Ronit FAHL

Ritka élőhelyek és egész ökoszisztémák semmisültek meg a Hawaii nagy szigetén május elején kitört Kilauea vulkánból áramló lávától, ám a kutatók szerint, noha emberi szemszögből tragédia, ami történik, tudományosan nézve azonban csak a természet „brutális” körforgásáról van szó.

A nagy sziget Puna kerületének erdőségei korábban fontos élőhelyként szolgáltak az őshonos fák, madarak és rovarok számára – olvasható a The Guardian című brit lap honlapján.

„A kitöréseket megelőzően valószínűleg ez volt a legnagyszerűbb erdő Hawaii államban”

- mondta Patrick Hart, a Hawaii Egyetem biológusa, hozzátéve, hogy az erdőnek voltak részei, ahol az őshonos fák egészen az óceánig elértek és ehhez hasonlót sehol máshol nem lehetett látni Hawaii-on. A térséget most 20-30 láb (6-9 méter) láva borítja.

A szakember szerint legkevesebb száz évnek kell eltelnie, mire a lávával betemetett erdőségek elkezdenek újjászületni és azután 150 évbe is telhet, mire visszanyerik egykori külsejüket. Ez a folyamat azonban már többször megismétlődött Hawaii-on.

„Emberi szemszögből nézve, ami most történik, az igazi tragédia”

- mondta David Damby, az amerikai földtani intézet (USGS) vulkanológusa. „Ám a vulkán szemszögéből nézve, neki ez a dolga: új területeket építeni és átalakítani a tájat. Így működik a bolygó” – tette hozzá a szakember.

Ryan Perroy, a Hawaii Egyetem vulkanológusa ugyancsak arra emlékeztetett, hogy geológiai szempontból korántsem volt váratlan esemény a vulkán kitörése, és hajdanán maga Puna is vulkanikus tevékenység nyomán jött létre.

A térségben több más drasztikus változás is történt: június 2-án forró láva ömlött a sziget 400 éves édesvizű tavába, a Zöld tóba, kevesebb, mint két óra alatt elpárologtatva azt és betemetve a helyét lávával.

Mindössze néhány nappal később óriási lávafolyamok zúdultak a szomszédos Kapoho-öbölbe, otthonok százait elpusztítva és beszennyezve a türkizkék, korallokban gazdag öböl vizét, valamint a dagálytócsákat, gyakorlatilag élve megfőzve azok tengeri élővilágát.

„Nincs még egy olyan hely Hawaii-on, mint amilyen Kapoho volt. Az egész élőhely odalett”

- mondta John Burns, aki egy évtizeden át tanulmányozta a korallokat a dagálytócsákban.

A szakemberek szerint amint a vulkanikus részecskék eloszlanak és a víz pH-értéke, valamint hőmérséklete visszaáll a normálisra, a virágállatok elkezdenek visszanőni.

Borítókép: RONIT FAHL / AFP