Emelésre megszorítás: ki fizeti majd a minimálbér-emelést?

– A munkavállalók oldaláról nézve jó a minimálbér-emelés, a munkáltatók szempontjából viszont egyértelműen nőnének az anyagi terhek – mondta Tárkányiné Máli Orsolya, a kaposvári Markunion ügyvezetője. – A mai gazdasági helyzetben rendkívül nehéz kigazdálkodni a többletforrást.

A hét dolgozót alkalmazó vízadagolók és ballonos víz forgalmazására szakosodott vállalkozás vezetője egyetért azzal, hogy a dolgozókat a jelenleginél lényegesen jobban meg kellene fizetni. Az anyagilag megbecsült alkalmazott nyilván jobban teljesít, hűséges a céghez, csakhogy miközben a társaságok zöménél csökken a forgalom, s vállalkozások sokasága szűnik meg, akkor ez nehezen végrehajtható terv.
– Ha elfogadják a minimálbér-javaslatot, akkor más területen megszorítás következhet be, s elhalaszthatunk több fejlesztést – jegyezte meg Tárkányiné Máli Orsolya. – Így elmaradhat a géppark felújítása is.

Az MSZOSZ jövőre a kötelező legkisebb munkabér és a bérminimum 6 százalékos, a keresetek 4,5 százalékos növekedését tartja szükségesnek. Ennek megfelelően a minimálbér a jelenlegi 98 ezer forintról 104 ezer, a bérminimum pedig 114 ezer forintról 121 ezer forintra nőne. Hírek szerint már októberben megkezdődhetnek a bértárgyalások.
– Valószínűleg kirúgnak majd sok munkást, akik feketén dolgoznak vagy legfeljebb 4 órás állásban alkalmaznak – vázolta a lehetséges következményeket Székelyfi József, az Iposz kaposvári elnöke. Szükség van béremelésre, csakhogy a kormány által is rengetegszer emlegetett kkv-szektor jelentős része nehéz helyzetben vergődik, alig van termelés, a vállalkozások tömege szinte hónapról hónapra él. Kiemelte: Somogy – gazdasági mutatókat tekintve – szinte minden téren az országos lista végén kullog.
– Egyes statisztikák országosan nettó 150 ezer forint körüli havi fizetést emlegetnek, miközben az egyik közismert kaposvári nagy gyárban nagyjából 80-85 ezer forintot kapnak kézhez a több műszakban hajtó munkások – mondta. – Akkor miről beszélünk? Milyen fejlődés tapasztalható az utóbbi időben?

A rezsicsökkentés hatása és a várható béremelés túlságosan megterhelő a Somogy Kéményseprő-Mester Kft.-nek. Farkas József ügyvezető úgy fogalmazott: a jelenlegi körülmények között vegetálnak. Nincs jelentős tartalékuk a fejlesztésre, noha égetően szükség volna a műszerpark gyarapítására, ráadásul az ügyfelek – épp a gazdasági problémák következményeként – egy része nem fizeti ki a számlát. Egy év alatt 3-4 millió forint tartozást halmoztak fel.
– A nehézségek miatt egy, de lehet, hogy két munkatársunkat kell majd elküldeni – tudtuk meg. – A növekvő terheket már nem tudjuk kigazdálkodni.

A KVGY 400 dolgozójának közel kétharmada minimálbér körül keres, illetve szakmai bérminimumot kap. Szalai Gyula ügyvezető kiszámolta: az éves bérköltségük – járulékokkal együtt – nagyjából egymilliárd forint. Ha a minimálbéres-tervet szentesítik, úgy évente 40-50 millió forint többletkiadást jelent a cégnek.
– Ezt viszont nem tudjuk a termékek árában érvényesíteni – fejtette ki. – Az exportszállítmányoknál a hazai költségnövekedés nem érdekli a partnereket, sőt, ilyen esetben egyes külföldi cégvezetők arra céloznak, hogy a távol-keleti konkurenciától is rendelhetnek árut. A belföldi piacon pedig 2-3 éves projektekkel foglalkozunk, tehát ezeknél is nehéz érvényesíteni a minimálbér-növekedés okozta kiadásemelkedést.

Az egy-két főt foglalkoztató mikrovállalkozások jövője sem rózsás. Sudár László kaposvári villanyszerelő, aki csaknem 40 éve magánvállalkozó, megérti a többiek gondját.
– Először az alkalmazott, majd a saját megélhetésünket fedező fizetést kell kitermelni, s ne feledjük, egy vállalkozásnak némi tartalékra is szüksége van – mondta. – Ez a mostani körülmények között megerőltető. Azt, hogy mit mond most a vezetés, szerintem gyakran csak halandzsa.

Daxner Gábor, a Vállalkozók Országos Szövetségének somogyi elnöke úgy látja: a vállalkozóknak be kell látniuk, hogy létkérdés a béremelés. Csak így stabilizálódhat a középosztály, melynek anyagi megerősödésével nőhet a vásárlóerő és a belső fogyasztás.



– Támogatom a minimálbér-emelést, de szerintem ez is kevés – közölte Dobi István, a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet elnöke. Hozzátette: a mainál jóval nagyobb keresetekre volna szükség ahhoz, hogy egy család tisztességesen megélhessen.

Keszthelyi László, az adótanácsadók egyesületének somogyi elnöke szerint azoknál a szerencsés somogyi családoknál, ahol az apa és az anya dolgozik, s két-három gyermeket nevelnek, a hónap végén erősen meghúzzák a nadrágszíjat, s aligha lehet szó bármilyen nagyobb megtakarításról.
– A munkavállalóknak minden fillér többletbevételre szükségük van – emelte ki. – Döntő jelentősége van a növekvő minimálbérnek, s az, hogy emelkedjen a bérminimum és a keresetek.

Súlyos a leszakadás

– A lehető legsürgősebben rendezni kell a somogyi béreket, melyek a megyék közti listán nagyjából a 15-17. helyen vannak – emelte ki Daxner Gábor, aki egyetért a szakszervezetek minimálbér-növelő javaslatával. – A megyei és az országos átlagbérek közötti különbségnek legalább 20-30 éves története van, a tátongó eltérést ennyi idővel sem sikerült lefaragni. Nem szabad feladni a reményt: szerintem az élelmiszeripar, a mezőgazdaság fejlesztésével helyzetbe hozható az ágazat. A magas hozzáadott értékű termékek előállítása, gyártása munkahelyeket teremthet a megye több pontján. Sajnos, kevés ipari cég működik Somogyban, nincs autóiparunk, ami húzná a termelést. Az agrárium ugyanakkor lehetőséget ad a továbblépésre.