Profitra hajtanak a mélypont után a cégek

– Szerintem a csókos vállalkozások egymás után kapják a munkát, a kisebb cégek nagy része viszont hónapról hónapra tengődik – hangsúlyozta Székelyfi József, az Iposz kaposvári elnöke. – A szerencsések zsinórban nyerik a megrendeléseket, amit aztán szépen lepasszolnak az alvállalkozók alvállalkozóinak, s kérdéses, hogy aki például leburkolja a házat, kifizetik-e. Nem hiszem, hogy a somogyi családi- és kisvállalkozói körben olyan hatalmas fejlődés menne végbe, mint amelyről országosan egyre-másra zeng a politika.



Jelentősen megugrottak a hazai kis- és középvállalkozások pénzügyi várakozásai, átlagosan 7,1 százalékos árbevétel és 4,8 százalékos profitnövekedésre számítanak a következő egy évben, derült ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. A különböző méretű vállalkozások árbevétel várakozásai egyaránt nőttek, azonban igen eltérő mértékűnek látják a cégvezetők annak következő egy évi alakulását. Jelenleg a középvállalkozások a legoptimistábbak, ők 9,1 százalékos növekedést valószínűsítenek a korábbi 5,1 százalék helyett.

Tajnafői István, a Kapos Járműgyártó- és Javító Zrt. igazgatója az idén nagyjából három százalékos forgalomerősödést vár. A 66 dolgozót alkalmazó cég idei árbevételi terve 720 millió forint, októberig folyamatosan van munkájuk.
– Most két nagy buszt újítunk fel, a következő hónapokban további hármat kapunk, s eközben folytatjuk a kisebb járművek átalakítását – mondta. Hozzátette: a közlekedési vállalatok közbeszerzései bevétel bővülést hoznak, ám a 2017-es piacnyitás után kétséges a folytatás. Valószínűleg az új buszgyártásra helyezik át a hangsúlyt.

Dévai Tibor, a kaposvári Lamello Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: 2013-ban egy váratlan németországi megbízásnak köszönhetően 80 százalékkal növelték a bevételüket. A forgalomra azóta sincs panaszuk, 8-10 százalékos növekedést értek el évente, s hasonló tendenciát várnak a következő időszakban is. Beruházásra az idén közel százmilllió forintot költ az 1,1 milliárd forint árbevételű bútorgyártó társaság, mely termékeinek 90 százalékát exportálja.
Gondok azért vannak: kevés a kiválóan felkészült, rögtön hadra fogható munkaerő. Ők is átélték, hogy egyes vállalkozások egymás elől halásszák el a tapasztalt szakmunkásokat.

Lackovics Sándor, a magyaratádi Barátság szövetkezet elnöke amondó: a mezőgazdaságban nem szabad dobálózni a számokkal. Az aszály következtében a vártnál jóval gyengébb volt a termés, a 2015-ös árbevételük közel 40 százalékkal zuhant meg az előző évihez képest.

– Úgy gondolom, kiszámítható, tartós exportpiac esetén a cégvezetők kedvezőbb kilátásokkal számolhatnak, mint azok, akik jórészt csak belföldi megrendelést teljesítenek – emelte ki Gulyás Árpád, a SKIK alelnöke. A szervezet is felmérést készített a somogyi vállalkozások körében, ennek értékelése folyamatban van.

Feltornázzák a profitot

A hazai cégek kiugró árbevétel-várakozásai az eredményvárakozásokban is tetten érhetők: 3,2 százalékról 4,8 százalékra nőtt a várt profit mértéke. A nyereséget tekintve a kis- és mikrovállalkozások hasonló eredményt valószínűsítenek – 4,6 és 4,8 százalék –, míg a középvállalkozások e tekintetben is a legoptimistábbak az 5,6 százalékos várt bővüléssel.