Hiába a támogatás, csak kevesen mernek vállalkozni

– Ezt a jelenséget meg kell fékezni, hiszen ez nagyon rossz fényt vet ránk! – fakadt ki ezt hallva egy kaposvári masszőrnő. – A megelőzés érdekében sűrűbben kellene ellenőrizni az induló vállalkozásokat. Ahhoz hogy valaki igazi masszőr legyen, a szakmai tudás mellett sok év gyakorlat is szükséges, addigra alakul ki a kézben az érzékenység, hogy tudjon bánni az izomszövetekkel, izületekkel.    



A kezdő vállalkozó többsége becsületes – ez derül ki a Somogy Megyei Kormányhivatal lapunknak küldött tájékoztatásából. 
– A foglalkoztatási főosztálya és a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai támogatják az álláskeresők vállalkozóvá válását – tájékoztattak. – A vállalkozás indításához a minimálbér összegének megfelelő összegű támogatást biztosítunk hat hónapos időszakra. Pályázati eljárás keretében a vállalkozás indításához beruházási jellegű vissza nem térítendő támogatás is nyújtható, melynek maximális összege hárommillió forint. A vállalkozás indításához szükséges támogatásokat az Európai Unió által támogatott programok és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap decentralizált keretéből tudjuk biztosítani. Az utóbbiból korhatár nélkül támogathatóak az álláskeresők és ebből a forrásból támogatható az önfoglalkoztatáshoz kapcsolódó beruházási jellegű támogatás is. Az elmúlt két évben 443 fő vállalkozásának indításához biztosítottak támogatást. A támogatott vállalkozások közül 18 esetben fordult elő, hogy a vállalkozás a támogatási szerződésben meghatározott időtartamig: hat hónap, illetve beruházási jellegű támogatás esetén három évig nem tudott működni.

– Hibásnak tartom, ha ezekből az esetekből vonnánk le messzemenő következtetéseket – mondta Keresztes Péter, a Somogy Megyei Vállalkozói Központ főigazgatója. – A magyar pályázati rendszer azért szigorúbb az EU-s átlagnál, főként a közép-európai országokénál, mert a kiírásokat elkészítő, irányító hatóság folyamatosan abból a feltételezésből indul ki, hogy a magyar vállalkozó csal. Ha ebből indulnánk ki, egyetlen uniós pályázatot sem kéne meghirdetni, mert olyan szigorúra sikeredne, hogy alig lehetne igénybe venni. Kíváncsian várom, hogy a pályázati felhívások keretében végre olyan lehetőségek is nyíljanak vissza nem térítendő támogatásra, amelyek a kezdő és kis volumenű vállalkozások számára is elérhetőek. A gyakorlat az, hogy igen magas árbevételi korláthoz kötik a vissza nem térítendő támogatások elérést, ami egyszerűen kizárja, hogy aki kicsi, nagy ugrást tehessen előre.

Válságban a vállalkozói létforma

Válságban van a vállalkozói lét hazánkban? Chikán Attila, lapunk Vállalkozói Szalonjának legutóbbi vendége mutatott rá előadásában, hogy a felsőoktatásban rögzített adatok szerint egyre kevesebb hallgató érdeklődik a vállalkozóvá válás lehetősége iránt. Ugyanakkor most készül nyugdíjba vonulni a rendszerváltás idején feltűnt vállalkozói réteg, de hovatovább nem lesz kinek átadni a stafétabotot. Másutt jobb a helyzet: kis túlzással az USA-ban egy nagyon sikeres vállalkozó hasonló tiszteletnek örvend, mint egy híres sportoló, akár olimpikon.   

– A vállalkozási hajlandóságot mérik a világban, sorrendben ez a legmagasabb Kínában, aztán Dél-Kelet-Ázsia következik, majd Amerika és csak utána Nyugat-Európa. Mi valahol a sor végén kullogunk négy százalékos arányszámmal – mondta Keresztes Péter, a Somogy Megyei Vállalkozói Központ főigazgatója. – Ez azért veszélyes, mert az ilyen attitűddel felnövő gyermekek esetében gátolja, hogy sikeres vállalkozók legyenek. Az iskolarendszerben nem oktatják a vállalkozást, és nemcsak a felsőoktatásban, hanem amikor a duális képzésről beszélünk, és felmérik, hogy egy gyermek irodalomból vagy matematikából képes megütni azt a szintet, hogy gimnáziumba kerüljön, azt is fel lehetne mérni, hogy megvannak-e a kompetenciái a vállalkozóvá váláshoz, például mennyire domináns személyiség, irányító vagy irányítható. A kockázatvállaló képességet már el lehet különíteni a gyerekeknél. Vannak közülük akik alkalmazottként szenvedni fognak, ha parancsot kell végrehajtaniuk, miközben vállalkozóként szárnyalhatnának. Az lenne a felelősségünk az intézményrendszert és az oktatást illetően, hogy olyan közeget állítsunk elő, ahol a kompetencia felismerése után kiválasztódhatnak azok a gyerekek, akiket vállalkozóvá képezhetünk. A minta nagyon fontos, hogy milyen példát lát a családban, a környezetében. Az iskolarendszeren belül sort kellene keríteni arra, hogy a diákok megismerkedhessenek a vállalkozók életével. Felajánlottuk, hogy pénzügyi ismeretekről, a gazdálkodás gyakorlati kérdéseiről beszéljünk egy tanóra keretein belül, de még mindig nincs meg a kellő nyitottság erre.

Az is a kérdés, ki miért lesz vállalkozó. Élesen el lehet különíteni két csoportot. Az egyik belső késztetést érez, hogy ötleteit, vágyait, szakmai tudását készpénzre váltsa. A másik csoport a kényszervállalkozóké, és be kell látni, hogy Magyarországon ebből nagyon sok van. Az önfoglalkoztatás meghatározó területe a vállalkozás, enélkül ezekről az emberekről az ellátórendszernek kell gondoskodnia, ha nem tudnak elhelyezkedni.
– Sok a rossz példa a sebezhetőséget tekintve, a fiatalok elbukott kisvállalkozásokat látnak maguk körül. Lényeges, hogy a kormány vagy az EU olyan eszközökkel támogassa a vállalkozásokat, amelyeknél nem viszik bele az egyén kockázatát a szükségesnél nagyobb mértékben. Vagyis nem lehet cél, hogy egy rosszul sikerült vállalkozás esetében az ember egzisztenciája tönkremenjen – tette hozzá Keresztes Péter. – Hibásnak tartom azt a gyakorlatot, amelyet sok éven át folytattak, hogy a fejlesztési eszközök biztosítékaként bevonták a vállalkozók személyes vagyonát, lakását. Emiatt Magyarországon sok ezer vállalkozói próbálkozás volt, amelyek végén emberek csődbe mentek, és elvesztették ingatlanjaikat. Ez riasztó példát állít a fiatalok elé. Nincs megoldva a vállalkozások továbbértékesítése és az utánpótlás képzése sem.