2016.11.19. 08:02
Kilenc százalék TAO - béremelést hoz az adócsökkentés
Kilenc százalékra mérséklődik a társasági nyereségadó (TAO) az új évtől a kormány döntése alapján, s így az Európai Unió legalacsonyabb ilyen adója lép életbe januártól.
Jelenleg ötszázmillió forintig tíz, e felett 19 százalékot kell fizetnie a vállalkozásoknak. Az egységesített, s rendkívül alacsony adótól azt várja a kormány, hogy egyfelől érdemben csökkennek a hazai cégek terhei, másrészt pedig külföldi befektetéseket vonzanak az unió legkedvezőbb ilyenforma adózási feltételei.
A somogyi gazdaság általunk megkérdezett szereplői egységesen támogatták a TAO-csökkentést, igaz, többen hozzátették, a kilenc százalékra mérsékelt adó igazi nyertesei a nagyvállalatok lesznek, a kis- és középvállalkozói szektor (kkv) számára kevésbé lesz látható a változtatás. A megyei cégek nagy része 500 millió forintnál kisebb adózás előtti eredménnyel rendelkezik, így esetükben egy százalékkal csökken a nyereségadó. Éppen ezért többen úgy vélekedtek, a kkv-szektor számára, hogy versenyképes maradhasson, s ki tudja gazdálkodni a jövő évi drasztikus minimálbér-emelést, másfajta segítségre – például a szociális hozzájárulási adó csökkentésére – lenne szükség, ugyanis sok kis cég egyszerűen nem fogja tudni teljesíteni az államilag előírt béremelést, s emiatt lehúzhatja a rolót.
– Kifejezetten örülök a TAO-csökkentésnek – mondta Lakics László, a kaposvári Lakics Gépgyártó Kft. ügyvezetője –, ugyanis rendkívül fontos eleme a sok helyütt hangoztatott bérfejlesztésnek. Miután mi eddig a 19 százalékos kategóriába tartoztunk, jelentősen csökken a nyereségadónk, s az így felszabaduló összeget, miután a minimálbér-emelés nem érint bennünket, a minőségi szakmunkás- és mérnökgárda megtartására és bővítésére tudjuk majd használni.
Lakics László hozzátette, régóta hangoztatja, hogy a munkáltató terhek csökkentésével több pénz juthatna a dolgozóknak, emellett a cégeknek nagyobb keretük lenne a kutatás-fejlesztésre is, mely a versenyképesség megőrzésének alapvető és elengedhetetlen feltétele.
– A bejelentett adócsökkentés minden cég számára előnyös – jegyezte meg a Lakics Gépgyártó Kft. ügyvezetője –, ám még fontosabb, hogy megmutatja, elindult egy folyamat. Ebbe tartozik a hat évre tervezett negyven százalékos béremelés is, melyre óriási szükség van, ha azt szeretnénk, hogy jobban éljenek az emberek. Bizonyosan lesznek olyan vállalkozások, melyek nem tudnak ekkora bérnövekedést kigazdálkodni, ám tudomásul kell venni, az embereket nem lehet éhbérért dolgoztatni.
Ojtó Lajos, a megyei kereskedelmi és iparkamara (SKIK) alelnöke, a kaposvári Slendy Pékség tulajdonos viszont úgy látta, a nyereségadó csökkentése nem fedezi majd a minimálbér-emelés okozta többletet a cégek többsége számára.
– Mindenki tizenöt százalékról beszél – magyarázta –, noha a szakképzettek esetében 25 százalék a növekedés, amit nehéz lesz kigazdálkodni. A sütőiparban például bizonyosan csak drasztikus áremelés várható.
A SKIK alelnöke úgy vélte, igazán jól csak a félmilliárd forintnál nagyobb adózás előtti eredményt produkáló és sok minimálbérest foglalkoztató cégek járnak, viszont nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a jellemzően szakmunkásokat foglalkoztató vállalkozások létszám-leépítéssel védik ki a minimálbér-emelés okozta többletköltségeket.
– A négy százalékos társadalombiztosítási csökkentés viszont azoknak hasznos elsősorban, akik nem minimálbéreseket foglalkoztatnak – tette hozzá Ojtó Lajos. – Természetesen üdvözlendő a munkáltatói terhek csökkentése, csak éppen a mérleg másik, kiadási serpenyőjébe hirtelen túl nagy terhet pakoltak. Azt persze nem vitatom, hogy szükség van a bérfejlesztésre, viszont a drasztikus emeléshez a terhek komolyabb csökkentése kellene a munkáltatói oldalon.
Bajban lehetnek a sportklubok, színházak
A társasági nyereségadó nemcsak a munkáltatói és munkavállalói oldalon éreztetheti majd hatását, hanem a sport- és művészeti támogatásban is. A TAO-törvény szerint ugyanis a cégek nyereségadójukból sport- és kulturális szervezeteket támogathatnak: az idén a kiemelt látványsportok közel kilencven-, az előadói-művészeti tevékenységet végző szervezetek – legnagyobb részben a színházak – pedig cirka 25 milliárd forintot kaptak a vállalkozásoktól, míg kutatás-fejlesztés támogatására nagyjából hetvenmilliárd jutott.
Ezek az összegek az elmúlt években beépültek a különböző szervezetek költségvetésébe, Somogyban is több sportcélú fejlesztés – például sportlétesítmény-építés, illetve -rekonstrukció – valósult meg az egyesületek által lehívott TAO-nak köszönhetően, ráadásul az utánpótlásban dolgozó edző fizetések nagy részét is fedezték a TAO-támogatások.