Sonka tormával, nyúl piros tojással – tudja, miért nincs nélkülük húsvét?

A legtöbben nem is tudják, milyen mély gyökerei vannak a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó ártatlan és kedves szokásoknak. Bár e hagyományok közül néhány már régen kikopott a köztudatból, azért sok olyan van, amely a mai napig szerves része a családi ünnepeknek. Ezek közül mutatunk néhányat  - írja a Life.hu.

Piros tojás

Ahogy a csibe kitör a tojásból, úgy tört ki a feltámadásakor Krisztus a sziklasírból. A tojás a feltámadás szimbóluma, nem véletlen, hogy a világon mindenhol összefonódott a húsvéttal. Hogy miért éppen pirosra festjük a tojásokat? A szín egyszerre szimbolizálja Jézus, a Megváltó szeretetét és vérét.

Húsvéti bárány

Korábban a hagyományos családi ünnepi asztal egyik főfogása volt húsvétkor a bárány. Isten Bárányát, azaz Jézus Krisztust jelképezi, aki kereszthalálával, mint áldozati bárány halt meg az emberiség bűnei miatt, az emberért.

Sonka, torma, fonott kalács

A téli disznóvágás a nagyböjt idejére esett, a húsfogyasztás ekkor nem volt megengedett, ezért a nyert húst ebben az időszakban füstölték. Így lett a böjti időszak végével a sonka a húsvétvasárnap elsőként elfogyasztott húsétel. A torma pedig Krisztus szenvedésének keserűségét szimbolizálja. A kalácsszentelés több egyháznál is szokás húsvétkor. A kalácsfogyasztás szokását a kereszténység a pogány időkből vette át. 

Nyúl

Köztudott, hogy a nyúl nem tojik tojást, mégis a húsvéti hagyományok között szerepel. Ennek a szokásnak is pogány gyökerei vannak: a germán Ostara istennő egy színes tojásokat tojó varázsmadarat változtatott nyúllá. Mivel a keresztény ünnepek egyes elemei a pogány fesztiválokból eredeztethető, Ostara tojásai és "madárnyula" is hamar átalakult, és elválaszthatatlan része lett a feltámadás szimbolikájának.

Húsvétfa

A színes tojásokkal díszített húsvétfa felállítása a barkaszentelés tradíciójából ered, amely az egyház egyik hagyománya volt: virágvasárnap ünnepi körmenettel emlékeztek Jézus bevonulására Jeruzsálembe. A körmeneteken megszentelt pálmaleveleket használtak, de mivel a Kárpát-medencében nem sok pálma terem, ezért kezdtek el barkát használni, és így terjedt el a barkaszentelés.

A barkaszentelésn másik magyarázata szerint a bevonuláskor a jeruzsálemiek tiszteletük jeléül ruhákat terítettek le Jézus lábai elé, ezeknek a ruháknak a szimbóluma a barka.

Locsolkodás

A húsvéthétfő nem keresztény ünnep, valójában a szórakozásról, játékról szól. A nap egyik legismertebb és legnépszerűbb szokása, hogy a férfiak meglocsolják a hölgyeket. 

 A fiúk megkeresik az előlük bujkáló leányokat, a kúthoz vonszolják őket, hogy ott tájuk zúdítsanak egy vödör hideg kútvizet. Noha a húsvéthétfő nem egyházi ünnep, a locsolás szokása Krisztus keresztelésére vezethető vissza, illetve a víz rituális tisztító hatására.