Új korszak

2024.10.09. 12:49

Mérföldkőhöz ért a Budapest–Belgrád vasútvonal építése (videó)

Az eddigi legfontosabb mérföldkövéhez ért az új Budapest-Belgrád vasútvonal építése, hiszen az utolsó sínszál lefektetésével a fővároson kívüli szakasz nyíltvonali vágányépítési munkálatai lezárultak, és így a jövő év végére elkészülhetnek a magyarországi munkálatok – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Kiskőrösön.

MW

Az eddigi legfontosabb mérföldkövéhez ért a Budapest–Belgrád vasútvonal építése

Forrás: MTI

Fotó: Máthé Zoltán

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a V-Híd gépbemutató ünnepségén arra emlékeztetett, hogy a vasútvonal magyarországi nagysebességű kétvágányú szakaszának megépítése mintegy 800 milliárd forintos beruházás, és ennek most az eddigi legfontosabb mérföldkövéhez érkeztek.

„A mai napon ugyanis az utolsó sínszál lefektetésével a fővároson kívüli vonal nyíltvonali vágányépítési munkálatai befejeződnek (...) Itt az elmúlt időszakban a V-Híd és partnerei 150 kilométeres kétvágányú vasúti pályát építettek meg, ami azt jelenti, hogy nagyjából 300 kilométernyi vágány fektetésére kerül sor” – mondta.

Egyes állomásokon még zajlik a munka, készítik elő a biztosítóberendezések telepítését is. Ezt követik majd a felsővezeték-építési munkálatok, az oszlopokat már látjuk is, és a budapesti szakasz kivitelezése is kezdetét vette

– tette hozzá.

„Mindez azt jelenti (...), hogy a jövő év végére már teljesen készen lesz a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza, és egy új korszak nyílik a Budapest és Belgrád közötti vasúti közlekedésben” – folytatta.

Erősíteni kell Kelet és Nyugat kapcsolatrendszerét

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az emberiség jelenleg a veszélyek korában él, ez ugyanakkor számos lehetőséget is tartogat hazánk számára, például a kelet-nyugati együttműködés révén.

Leszögezte: ebben egyesek veszélyt látnak, a magyar kormány azonban lehetőséget.

Mi azt gondoljuk, hogy erősíteni kell Kelet és Nyugat kapcsolatrendszerét. Azok, akik erre veszélyként tekintenek, inkább elszigetelnék egymástól a keleti és a nyugati világot, főleg annak gazdasági szereplőit

– fogalmazott.

Szavai szerint ebben a vitában a legjobb érvek Magyarország oldalán vannak, ugyanis a gazdaság sokat profitált az elmúlt években abból, hogy hazánk Kelet és Nyugat fontos európai találkozási pontja lett.

Újabb bizonyítéknak nevezte erre a Budapest–Belgrád vasútvonalat is, amely jelentős hasznot hoz majd Magyarország számára: egyrészt minden korábbinál közelebb hozza a szomszédos Szerbiával, másrészt ez lesz a legversenyképesebb teherszállítási útvonal a dél-európai kikötőkbe érkező, Nyugat-Európába tartó távol-keleti áruk számára.

Aláhúzta, hogy az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi forgalom értéke évi 800 milliárd euró körül van, ez Kelet-Ázsia egésze esetében több ezer milliárd eurós nagyságrendet képvisel. „Ennek pedig egy jelentős része bizony hajón Dél-Európába érkezik, ahonnan vonattal ezeket az árukat Nyugat-Európába kell szállítani” – mutatott rá.

Óriási fejlődés előtt áll a fővárosi elővárosi vasúti közlekedés

Valamint arra is kitért, hogy a beruházásnak köszönhetően óriási fejlődés előtt áll a budapesti elővárosi vasúti közlekedés is, illetve a magyarországi teher- és személyszállítás még nagyobb arányban kerül át vasútra, amely a legkörnyezetkímélőbb szállítási mód.

Ez Magyarország történetének a valaha volt legnagyobb és legösszetettebb kötöttpályás közlekedési fejlesztése

– emelte ki.

A miniszter végül kifejtette, hogy ilyen az, „mikor a józan ész felülkerekedik az ideologikus, dogmatikus megkötöttségeken”, a beruházás ugyanis nem jöhetett volna létre, ha „mi is ideologikus, dogmatikus megközelítés által foglyul ejtett külpolitikát folytatnánk”.

Megjegyezte, hogy ez európai összevetésben is nagy, összetett vasútépítési munka, márpedig a magyar gazdaság elmúlt években végbement dimenzióváltását tanúsítja, hogy a projektben egy hazai vállalat vezető szerepet tudott és tud játszani.

„A V-Híd ezzel a munkával nemcsak az európai, hanem nemzetközi szinten is végleg letette a névjegyét (...) Megvannak a gépek, megvannak az emberek, ma már 1200-an a vállalatcsoport kötelékében, és a referencia is megvan” – sorolta.

Tudatta, hogy a magyar vasúti építőipar teljesítménye 2010 óta már hétszeresére nőtt, tavaly az értéke nagyjából 340 milliárd forint volt, ami egy év alatt több mint 50 százalékos bővülést jelent.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában