Czigány Dezső és Galimberti Sándor képe érte a legtöbbet a Kieselbach aukcióján

A galéria 58. tavaszi aukcióján 222 tételt árvereztek el, köztük Bálint Endre, Batthyány Gyula, Berény Róbert, Fényes Adolf, Gulácsy Lajos, Kádár Béla, Molnár C Pál, Scheiber Hugó, Schönberger Armand, Szőnyi István és Vaszary János alkotásait.

A piac általános ereje megmutatkozott, sok mindent vittek el nagyon jó áron – mondta Kieselbach Tamás galériavezető, hozzátéve, hogy kisebb életműrekordok is születtek az árverésen.

Galimberti Sándor Kilátás Nagybányára (Elégett fák Nagybányán) című, 1908-ban készült olajfestménye 28 millió forintról indult, és végül 48 millió forintért kelt el. A festő több mint egy évszázados rejtőzködés után most előbukkant képe a nagybányai festészet, a korai magyar modernizmus egyik főművének számít. Galimberti Sándornak egy évszázad alatt mindössze 29 festménye került elő, melyek közül csupán 11 alkotás van magántulajdonban. Az elmúlt 30 évben mindössze három képe szerepelt nyilvános árverésen és a Magyar Nemzeti Galériában is csupán egyetlen festményét őrzik.

Czigány Dezső avantgárd csendélete, a Cézanne műveit idéző Csendélet szoborral, almákkal és virágokkal című olajkép 34 millió forintról indult. A művész 1910-es évek első felében készült alkotása 50 millió forintért talált új gazdára.

Kieselbach Tamás kiemelte: Bernáth Aurél legjelentősebb képei ritkán szerepelnek aukción. Ezúttal a Balatont ábrázoló, Tópart fürdőházzal című képe 24 millió forintért kelt el, ami, mint mondta, dimenzióváltást jelent pasztelljeiben.

Megemlítette Nagy István Téli táj című képét is, amely 7,5 millió forintos kikiáltási árról indult és 26 millió forintért talált vevőre. Ez az eredmény nagy ugrást jelentett, ahhoz a méltó árszinthez közelítve, amely a művésznek jár – tette hozzá.

Kieselbach Tamás kiemelte Kontuly Béla Kék íriszek a festő teraszán című, 1933-ban készült csendéletét is. Az 1933-ban készült festmény 24 millió forintos kikiáltási ár után 28 millió forintért kelt el. Kontuly Béla a csendélet keletkezésének idején alkotta életműve jelentős részét. Művén dominálnak a festő érett stílusának a jegyei, többek között a mérnöki pontossággal megrajzolt kompozíció, a visszafogott, de mégis karakteres színhasználat – mutatott rá a galériavezető.

Szólt Czóbel Béla most előkerült, Nyergesi fiú című, 1907-ben készült képéről, amely 14 millió forintról indult és 22 millió forintért kelt el. Mint Kieselbach Tamás elmondta, a festmény, amelyet korábban Kernstokként tartottak számon, mert Kernstok Károly nyergesújfalui kertjében készült, óriási ritkaság.

A legmagasabb áron elkelt képek között volt Ziffer Sándor Napsütötte nagybányai táj (A nagybányai Mária-ház) című 1908-as festménye, amelyre 22 millió forintról indult a licit, és amely 30 millió forintért talált új gazdára. A hazai fauve festészet egyik jól ismert, Európa több nagyvárosában kiállított remekműve 110 év elteltével most először került a műtárgypiacra.

A kortárs alkotások közül is több egy- és kétmillió forint között kelt el. Nagy Kriszta képe például nagy sikerrel szerepelt az aukción. A földön megemelsz a földről magaddal című festménye 320 ezer forintos kikiáltási ár után heves licit mellett jóval becsértéke felett, 1,7 millió forintért kelt el.

Kieselbach Tamás elmondta: a magyar fotóművészet alkotásai is sikert arattak az aukción, itt is észlelhető volt a mozgás. Friedmann Endre Szerelem című fotója például 160 ezer forintos kikiáltási árának csaknem kétszereséért, 300 ezer forintért talált gazdára.