Születőben van a magyar történelmi krimi műfaja

Hász Róbert, a József Attila-díjjal frissen kitüntetett író, a szegedi kötődésű Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője a kultura.hu-nak adott interjúban elmondta: születésnapként éli meg, hogy átvehette az elismerést, de az olvasói reakciók is ugyanolyan fontosak, ha nem fontosabbak számára, mint a szakmai visszajelzések. „Ahogy a színész sem elsősorban a színházi kritikusoknak játszik, hanem a közönségének. Én dicséretként fogom fel azokat a kritikai megjegyzéseket, hogy a prózám olvasóbarát. Ideális esetben olyan szövegeket szeretnék írni, amilyeneket szívesen is olvasok” – vallott a szerző, aki ezzel az álláspontjával gyakran marad magára, hiszen nem az a trendkövető típus.

„Divatok jönnek-mennek, de az olvasók történetek iránti igénye nem csökken.

Az idő a legjobb irodalomtörténész, előbb-utóbb minden a helyére kerül”

- mondta Hász Róbert, akinek a Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című alkotása biztosan különleges helyet kap majd az irodalomtörténeti emlékezetben – és remélhetőleg a könyvespolcokon is -, hiszen a magyar krimi műfajának egyik kortárs gyöngyszeme.

Ám a magyar krimi mint kategória nem is biztos, hogy olyan könnyen megragadható.

„Nehéz feladat, a krimi a magyar irodalom mostohagyermeke. A kánonalkotók részéről alábecsült műfaj, a ponyvával egyenértékű. Ebből kifolyólag a magyar írók túlnyomó többsége hasonlóképpen viszonyul hozzá. Némiképpen joggal, hiszen a krimiirodalom nagy része meg sem közelíti az úgynevezett magasirodalom esztétikai elvárásait. Pedig lehet azt másképpen is művelni. Hogy csak Szerb Antal Pendragon legendáját említsem. De talán ez a kissé finnyáskodó hozzáállás is változóban van,

egyértelmű jelei vannak a történelmi krimi reneszánszának – vagy inkább megszületésének a kortárs magyar irodalomban”

- vélte Hász Róbert.

A Fábián Marcell-regény sikere arra világít rá, hogy a műfajra legalábbis nagy az igény. Mint a szerző elmondta, korábban még nem esett meg vele, hogy egy könyve megjelenése után az olvasók és a kiadó is szinte rögtön „követelni” kezdték volna a könyv folytatását. Azt viszont még nem döntötte el, eleget tesz-e majd ezeknek a kéréseknek. „Meglátom, sikerül-e. Ez a helyzet számomra is új, folytatni egy regényt, egyszer már használt karaktereket újrahasznosítani… Nagy a csábítás, de tisztában vagyok a buktatóival is. Nyáron jutok el oda, hogy az írással foglalkozzam, előtte az időm nagy részét felemésztik a szerkesztői teendőim” – fogalmazott a József Attila-díjas író.

A teljes cikk a kultura.hu oldalon olvasható.

Borítóképünkön: Hász Róbert