Csak egy alkalommal lesz látható ez a varázslatos cirkuszi előadás

Az igéző előadásról Szűcs Gábor Jászai Mari-díjas színművésszel, rendezővel beszélgetett a Fővárosi Nagycirkusz honlapja.

Carl Orff világhírű szcenikus kantátáját az 1937-es ősbemutatója óta sokan, sokféleképpen előadták. Mitől lesz különleges a Fővárosi Nagycirkuszban előadott Carmina Burana?

A Carmina Burana eredetileg egy szcenírozott oratórikus mű, mégis a színpadra állítás nagyon sok esetben elmaradt, de mivel ez fantasztikus mű, az elmúlt évtizedekben szcenírozás nélkül is hatalmas sikerrel játszották a világ koncerttermeiben. A mi előadásunkban viszont a koronavírus-helyzet ihlette koreográfiával állítjuk színpadra a művet a Madách Művészeti Iskola kiváló növendékeivel és Kováts Gergely Csanád koreográfiájával. Az előadás azért is lesz különleges, mert szerves részét képezi a cirkuszművészet. Ezért a Fővárosi Nagycirkuszban otthonra lel a mű, hiszen nyolc különböző artistaszám szerepel benne. A közönség láthat tűzzsonglőröket, levegőszámokat, kaucsukakrobatikai számot, lendületes görkorcsolyaszámot, cyr-kerék számot és romantikus emelőszámot. Pazar háttérvetítések is láthatók majd, amelyek amellett, hogy vizuális értelmezési tartományt adnak a műhöz, szintén reflektálnak a pandémiás helyzetre.

Miért érezte úgy, hogy az ön által rendezett Carmina Burananak reflektálnia kell a pandémiahelyzetre?

Úgy gondolom, hogy az emberiség a történelme során sok nehézségen ment keresztül háborúk, konfliktusok és járványok tekintetében. Ugyanakkor visszatérő elem, hogy a fájdalmas áldozatokon túl rengeteg tapasztalat és tudás halmozódik fel. Ezek megerősítik azokat a pozitív tartományait is az emberi létezésnek, amelyektől jó embernek lenni, jó élni és jó ezen a világon lenni. A Carmina Burana előadásunkban ezekről a nehézségekről és katartikus feloldásukról van szó.

Úgy tudom, hogy egyszerre soha nem tartózkodott annyi előadó a Fővárosi Nagycirkusz manézsában, mint a Carmina Burana alatt. Milyen kihívásokkal jár a mű bemutatása Közép-Európa egyetlen kőcirkuszában?

Lesz olyan jelenet, amelyben több mint 200 művész lesz a színpadon. Ezért nehéz logisztikai feladat volt, hogy a Kodály Filharmonikusok Debrecent, a 60-80 tagú Kodály Kórus Debrecent, a 40 tagú Lautitia Gyermekkart, a harminc táncost és az artistaművészeket el tudjuk helyezni, és méltó módon meg tudjuk valósítani a művet a Fővárosi Nagycirkuszban. Ennek érdekében szorosan összedolgoztunk az ottani szakemberekkel, némileg át is alakítottuk a manézst és a nézőteret. Úgy gondolom, hogy ez az inspiráló közeg csak erősíti a produkciót.

Mik a tapasztalatai, a cirkuszművészet könnyen működik együtt más művészeti produkciókkal?

Teljes mértékben, hiszen csodálatos és sokrétű művészeti ágról beszélünk, amely szinte minden koncepcióba beilleszthető. A Carmina Burana alatt is látni fogják a nézők, hogy kifejezetten a cirkusz is szerepel nemcsak a vizuális vetítésekben, de az asszociációban és koncepcióban is, amelyeken belül artista számokat mutatunk be. Ezért a tervezés első pillanataitól számoltunk az artistaművészekkel. Nagyszerű volt a közös munka a tehetséges artistákkal, akikkel könnyű volt a koreográfiát, a zeneművet és az artistaszámokat összefésülni.

Milyen korosztály számára ajánlott a mű megtekintése?

Van néhány olyan alapmű az életünkben, amit korosztálytól függetlenül, mindenkinek látnia kell. Én a Carmina Buranat is közéjük sorolom, hiszen „áldott állapotban” született 1937-ben, és azóta is olyan elképesztő sikere van, hogy mindenütt nyitott szívekre talál. Az általunk bemutatott előadás igazi összművészeti kuriózum, amelyben összeolvad a zene-és a táncművészet a cirkuszművészettel és a vizuális technikai megoldásokkal. Bízom benne, hogy katartikus élményt szerzünk a közönségnek.