2024.04.26. 09:49
A hősök előtt tiszteleg az emlékhelyek napja országos programsorozata (videó)
Május 10-én rendezi meg idén a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) az emlékhelyek napja országos programsorozatot.
Ady Endre síremléke a budapesti Fiumei úti sírkertben
Forrás: MTI
Fotó: Lakatos Péter
Az esemény kapcsán Móczár Gábor, a Nöri főigazgatója volt a Kossuth rádió Kalendárium című műsorának vendége.
A szerkesztő-műsorvezető, Kádár Dóra Széchenyi István idézetével kezdte a beszélgetést: „Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit!” A riporter kérdése az volt, hogy a Nöri is ezen gondolatok jegyében végzi-e a tevékenységét. Móczár Gábor elmondta, hogy sok kiváló nagy magyar gondolkodó foglalkozott azzal, hogy a múlt mennyire fontos, de Széchenyi idézete tényleg meghatározza a mindennapjaikat.
Mi ebben is töltjük a munkába fektetett óráinkat, hogy miként lehet a múlt értékeit úgy bemutatni, hogy azzal nemcsak a múlt hőseit tiszteljük méltó módon, hanem a jelen emberét egy kicsit megmozgassuk, és próbáljunk valami lelki kötődést találni a következő generációkhoz
– fogalmazott a főigazgató, aki a nemzeti emlékhelyek kialakulásának történetéről is beszélt.
„1999-ben jött létre a Nemzeti Kegyeleti, majd később a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság – akkor Jókai Anna írónő elnökletével, később Boross Péter korábbi miniszterelnök vette át 2006-ban a bizottság vezetését.”
Fotó: Lakatos Péter / Forrás: MTI
Javaslatukra jött létre a nemzeti emlékhely és a történelmi emlékhely mint jogszabályban rögzített nemzeti emlékezeti kategória. Mára 21 nemzeti emlékhelyünk van, köztük egy kiemelt, a Kossuth tér. De nemzeti emlékhely a pannonhalmi főapátság, az egri vár, a Nemzeti Múzeum, az ópusztaszeri emlékpark, és van – folyamatosan növekvő számban – 64 történelmi emlékhely is – összegezte Móczár Gábor.
Nemzeti emlékezetben betöltött szerep
A nemzeti emlékhelyek nemzetünk sorsfordító eseményeit, a nemzet ezeréves történelmét nagyon mélyen és radikálisan meghatározó események helyszíneit foglalják magukba. A történelmi emlékhelyek lehetnek egy nemzeti kisebbségnek, etnikumnak, vallási közösségnek vagy egy regionális fontosságú eseménynek a helyszínei – emlékeztetett Móczár Gábor. A riporter itt megjegyezte, hogy az emlékezés helyeit építészeti vagy más művészeti értékei miatt is érdemes meglátogatni
Ezek a helyszínek nagyon sokszor nem műemléki kategóriájuk miatt fontosak, hanem a nemzeti emlékezetben betöltött szerepük miatt
– válaszolta a főigazgató, aki elmondta, hogy
ezek legtöbbször közgyűjtemények, múzeumok vagy turisztikai célpontok is lehetnek, de vannak olyan csatahelyszínek, épületek, amelyek akár a semmi közepén találhatók, mint például a muhi csata helyszíne Északkelet-Magyarországon vagy az Új-Zrínyi vár a Mura mellett egy erdő közepén.
„Ezek nem intézményként működnek, de mégis az emlékezésnek olyan terei, amikre nagyon erősen szeretnénk támaszkodni a következő időszakban is” – jelentette ki a Nöri vezetője, aki a mauzóleumok, sírkertek, síremlékek művészi értékéről is beszélt.
A Magyar Nemzet cikke IDE KATTINTVA folytatódik.
A Móczár Gáborral készült teljes interjút a Médiaklikk oldalán hallgathatják meg.
Így újult meg Arany János síremléke a Fiumei úti sírkertben:
A lakosság segítségét kéri a NÖRI az 1848-49-es emlékhelyek összegyűjtéséhezA Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) az 1848-49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó helyszínekkel bővíti az Emlékhely Névteret, amivel kapcsolatban felhívást tett közzé a lakosság számára. Az emlékhelyeket, regisztrációt követően, bárki felviheti a NÖRI rendszerébe. Habár a Magyar Nemzeti Névtér (MNN) katalógusrendszer Emlékhely Névtere elsődlegesen a határon túli magyar emlékhelyek összegyűjtésére szolgál, a Nemzeti Örökség Intézete az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulójának kiemelkedő jelentősége miatt összegyűjti az olyan mai magyar határokon belüli emlékeket is, amelyek történelmünk sorsfordító eseménysorozatához kapcsolódnak – áll a NÖRI MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. Mint írják, a NÖRI vár minden olyan sírhelyet, emlékművet, emléktáblát, emlékházat vagy szobrot, amelyek a 175 évvel ezelőtt lezajlott eseményekre utalnak, és még nem szerepelnek az Emlékhely Névtér Évfordulós emlékhelyek elnevezésű adatbázisában. A közleményben Móczár Gábort, a NÖRI főigazgatóját idézik, aki elmondta: a Nemzeti Örökség Intézete fontosnak tartja az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulóját, és minden rendelkezésére álló eszközzel megemlékezik róla. „Azonban fontosnak tartottuk a lakosság bevonását is, hiszen ez az évforduló nemcsak az érintett intézményeknek fontos, de minden magyar számára. Ez a forradalom és szabadságharc volt az első olyan történelmi eseményünk, ami máig hatóan befolyásolja egész nemzetünk gondolkodását” – emelte ki, hozzátéve, hogy a felhívással nemcsak az emlékhelyek teljes körű összegyűjtése a céljuk, de a lakosság megmozgatása is. „Bízunk benne, hogy sok-sok emlékhellyel bővül az adatbázisunk” – mondta a NÖRI főigazgatója a felhívás kapcsán. Az Emlékhely Névtér Évfordulós emlékhelyek elnevezésű része regisztrációt, majd bejelentkezést követően egyedi vagy csoportos javaslat beküldése által is bővíthető. Ehhez a felület alján található linkre kattintva egy adatlap vagy egy táblázat kitöltése szükséges, a második esetben az elkészített táblázatot az [email protected] címre kérik visszaküldeni. Hasonlóképpen bővíthető az Emlékhely Névtér Határon túli magyar emlékhelyek elnevezésű része is. A Nemzeti Örökség Intézete kéri, hogy amennyiben valakinek ilyen irányú ismeretei is vannak, azokat is ossza meg a felületen. Kérdés esetén a NÖRI a [email protected], valamint az [email protected]. email címen érhető el. |
