Szorongás ellen gyógyírt jelenthetne a tantermi nyuszi

Éveken át kisnyulak társaságában érkeztek a kaposvári általános iskolákba a programban részt vevő hallgatók. A barátságos tapsifülesek az osztályteremben találtak egy ideig otthonra, s a gyerekek gondozták az állatokat. 

Gyógypedagógusok és állattenyésztő szakemberek azt vizsgálták a MATE Kaposvári Campusán, hogy az úgynevezett állatasszisztált foglalkozások milyen hatást gyakorolnak a gyermekekre, illetve az állatokra. A kutatás során kiderült: az osztálytermekben elhelyezett nyulaknak, valamint a velük folytatott foglalkozásoknak köszönhetően jelentősen csökkent a vizsgált első osztályosok szorongása. 

Molnár Marcell, a MATE Állattenyésztési Tudományok Intézetének egyetemi docense elmondta: a foglalkozásokon a lovak és törpenyulak nemcsak eszközként, hanem hasznos és aktív résztvevőként szerepeltek: a gyerekek számára csökkentették a stresszt, érdekesebbé és izgalmasabbá tették a feladatokat, növelték a motivációjukat. 

– Nagyon jó eredményeket sikerült elérni az első osztályosok beiskolázási szorongásának csökkentésében, átlagosan 8 százalékkal csökkent a gyermekek szorongásszintje – emelte ki Molnár Marcell. Megjegyezte: nagyon fontos a megfelelő állatok kiválasztása is, ezért elindítottak egy szelekciós programot, amelyben az emberrel legbizalmasabb egyedeket tenyésztik tovább. Így sikerült elérni, hogy a programba vont nyulak stressz-szintje a kiindulási generációhoz képest jelentős mértékben csökkenjen, s szívesen vegyék fel a kapcsolatot a gyerekekkel. 

Molnár Marcell a Somogyi Hírlapnak azt is elmondta: a lovakkal végzett vizsgálatokból is hasznos információkhoz jutottak. Az derült ki, hogy a foglalkozáson részt vevő gyermekek pulzusa – a fizikai megterhelés, a lovaglás ellenére – a foglalkozások végére lecsökkent, sőt, ezzel párhuzamosan a lovak izgatottsága is alacsonyabbá vált. 

Ősi kapcsolatokra építenek 

Az állatasszisztált tevékenységek során az ember és az állatok közötti kötődés hatását használják ki. – A biofilia elmélete szerint az ember genetikai állományának döntő része a természethez alkalmazkodott, mivel kezdetben az ember együtt élt a természettel, körülvették az állatok, támaszkodni tudott azok kifinomult érzékeire, például időben figyelmeztették a közelgő veszélyre, így amíg azok nyugodtak voltak, neki sem kellett aggódnia a biztonságáért. Ez a hatás tovább él a modern emberben is, a természet és az állatok közelsége stresszoldó, nyugtató hatással van ránk – mondta az egyetemi docens. Hozzátette: az eredmények beépülnek az oktatásba is, így a gyógypedagógus-hallgatók bekapcsolódhatnak a munkába, továbbá a 2021/22. tanévben elindult az állatasszisztált szakirányú továbbképzés is a campuson. 

Fotók: Lang Róbert