Kókányolás, kereplés és locsolkodás a húsvéti program ezen a vidéken

Nem véletlen az sem, hogy óriástojásokat állítanak ki a nagyhéten a településeken, azt pedig talán már mondanunk sem kell, hogy az ezekre kerülő motívumok sem a véletlen szüleményei. 

Tojásfákat is szokás állítani, különösen kedveltek ezek, az egyik ilyen érdekes látványosság egy nagyatádi családi ház udvarán áll, de a kéthelyi tojásfa is sokakat vonz a köré alkotott kompozícióval együtt. A tojásfa állítás szokása sváb népi hagyomány. Német nyelvterületen most is ápolják ezt a hagyományt, bár azt pontosan nem tudni, hogy náluk ez mire vezethető vissza. Feltételezhető, hogy a tojások itt is a termékenységet szimbolizálják, míg a fa az élet és halál feletti győzelmet, utalva ezzel Krisztus feltámadására.

Talán te is észrevetted, hogy nagycsütörtök óta nem hallani harangokat, ez azért van, mert nagyszombat reggeléig „a harangok Rómába mennek”. A hagyomány szerint csak szombaton kondulnak meg újra harangok. Ehhez kapcsolódik a kereplés, a svábok által lakott somogyi településeken tartották ezt a szokást. Ilyenkor a gyerekek kereplőkkel járták falvakat, hogy zajkeltéssel helyettesítsék a harangszót. 

A vallásos családok nagypénteken templomba mentek, ahol a fehér volt a gyász színe azt öltötték fel ilyenkor. 

A katolikus családok számára a húsvét vasárnap reggelének fontos mozzanata volt az ételszentelés, amely nem maradhatott el a kereszténység legnagyobb ünnepén. 
Somogyban a keresztszülők ajándékozták meg keresztgyermekeiket, rendszerint hímes tojást és almát kaptak a gyerekek. A két világégés között vált szokássá, hogy mézeskalács és apró csokoládé is jutott húsvétra a tojás mellé. Később pedig már könyvet is vittek a keresztszülők a gyerekeknek. 

A húsvéti nyuszi egy nyugat-európai hagyományból ered. Egyes magyarázatok szerint a nyúl és a tojás kapcsolata egy ősi germán legendából ered. Eszerint eredetileg madár hozta a tojásokat húsvétkor, ám egy germán alvilági istennő megharagudott rá és négylábú álattá változatta. Egy másik elképzelés szerint, csupán félreértés miatt lett a nyúl a húsvét állata. Egy szegény asszony nem tudta megajándékozni gyermekeit húsvétkor, ezért befestett néhány tojást, és elrejtette egy fészekben. Másnap, amikor a gyerekek keresték a tojásokat egy nyúl ugrott ki a fészekből. 

Ma már az ajándék tárgya átalakult, de sok faluban tartják a szokást, hogy húsvétkor a keresztszülők ajándékozzák a keresztgyermekeket.

Habár azt már óvodában megtanultuk, hogy az étellel nem játszunk, húsvétkor azért mégis elnézhető ez. A hímes tojást ugyanis nem csak megcsodálni és elfogyasztani lehet, de a somogyi gyerekek különböző játékokra is használták őket. Az egyik ilyen a kókányolás, amely során a két játékos egymásnak üti tojását, az nyer akié betöri a másik héját. Hasonló játék a tojásfogadás, amely során két gyerek egymásnak dobálja a hímestojásokat. De arra ügyelve, hogy egyszerre dobják oda a másiknak, s egymást kikerüljék a tojások. Aki a felé dobott tojást nem kapja el, egy lábra áll, a második hibánál térdre, majd végül hasra fekve folytatja, s legutolsó lépésként háton fekve. Ennek nehezített verzióját játszották a dél-somogyi gyerekek, hiszen ott négyen álltak össze és keresztbe dobálták a tojásokat.

S, ha már a tojásoknál tartunk, nem szabad szó nélkül elmenni a csodálatosan mintázott tojások mellett, amelyek készítésének nagy hagyománya van a megyében. Különösen nagy ügyességet igényel a viasszal írt, gicázott változat, a karcolt, vagy éppen a savval maratott verzió. De készült patkolt tojás, levélrátétes, bodzaleveles díszítés is. Napjainkban pedig csak a képzelet szabhat határt a húsvéti tojásdíszítésnek. Ha nem lenne ötleted, mutatunk még párat, ide és ide kattintva!

A húsvét persze nem múlhat el locsolkodás nélkül, amelyet napjainkban is tartanak Somogyban. Húsvét másnapján, vagyis hétfőn felkeresik a fiúk a lányokat és meglocsolják őket. Eredetileg vízzel tették ezt, hiszen annak megtisztító, megújító ereje van, napjainkban már a kölni sem divat, sokkal inkább parfümöt használnak a modern locsolók. A locsolkodás szokása azokra a vélekedések vezethető vissza, hogy a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, ezen az analógián haladva pedig megöntözték a lányokat, hogy bő legyen a termés, gyarapodjon a család. 
Ez a hagyomány az ország keleti részéből érkezett hozzánk, Somogyba. A szokás szerint tojásért cserébe verset is mondanak ilyenkor a fiúk a lányoknak, s a felsorolt módok mellett a szódásüveg használata is gyakori ezen a vidéken.