Agyrém, hogy mire ment el tavaly az adófizetők pénze

2019-ben tűntek fel először a hírek egy ketamint tartalmazó orrsprayről, amit a depresszió új ellenszereként kezdett emlegetni a média. A Janssen-Cilag gyógyszercég által forgalmazott kis készüléknek darabja potom hetvenháromezer forintba kerül, és mindössze kettő fújásnyi adagot rejt magában, ami 28 mg hallucinogént jelent. Az általános kezdő adagja azonban 56 mg (később pedig már 84 mg), így egyetlen kezelés ára közel százötvenezer forint. A páciens ebből azonban mit sem érez, hiszen szinte a teljes költséget fedezi a társadalombiztosító. A pszichiáterek azoknak a depressziós tünetektől szenvedő pácienseknek írhatják elő az eszketamin orrspayvel történő kezelést, akik már legalább két különböző fajta antidepresszánsra nem reagáltak – bár a hatástalannak bizonyult tablettákat továbbra is szedniük kell.

Az orrspray hatóanyaga, az eszketamin, bár a hangzása nagyon különlegesnek tűnhet, gyakorlatilag alig különbözik a már jól ismert hallucinogén utcai drogtól. Természetesen a „mellékhatásaik” (melyekre egy utcadrog esetében egyszerűen csak a szer közvetlen hatásaként tekintenek) sem különböznek egymástól. Vagyis teljesen szokványos, gyakori reakciók a szorongás, az eufóriás hangulat, a zavart állapot, az ingerlékenység, a hallucinációk, beleértve a vizuális hallucinációt is, és a pánikrohamok.

Hosszú története van annak, hogy a pszichiátriában hogyan próbálják az emberek lelki problémáit kémiai anyagokkal elfojtani, elkendőzni. A huszadik század első felétől kezdve egyre újabb "csodaszereket" dobtak piacra és kezdtek használni pácienseken, melyekről aztán sorban kiderült: nemhogy az eredeti problémát nem oldják meg, de súlyos mellékhatásokkal és rendszerint erős függőséggel nehezítik, hogy a páciens kiszabaduljon a tudatmódosító szerek jelentette csapdából. Például a Prozac nevű antidepresszáns az 1990-es években „boldogságpirulaként” vált ismertté, gyors és könnyű megoldást ígérve a lelki problémákra. A szer gyártójának, az Eli Lilly-nek azonban rövidesen olyan perekkel kellett szembenéznie, ahol a vádak szerint elmulasztotta figyelmeztetni a közönséget, hogy a készítmény erőszakos viselkedést és öngyilkossági gondolatokat okozhat. Nemrégiben pedig születési rendellenességek fokozott kockázata miatt vált – sok más hasonló pszichiátriai szer gyártójával együtt – perek célpontjává.

Pedig valójában léteznek hatékony alternatívák, amelyek ráadásul nem kerülnek évi több százmillióba az adófizetőknek. Egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá például, hogy a rendszeres testmozgással is hatékonyan kezelhetőek a depressziós tünetek. Egy tavalyi tanulmány, amely közel százharmincezer ember adatait összegezte, egyenesen úgy találta, hogy a legtöbb esetben a testmozgás akár másfélszer hatékonyabban kezeli a depressziós tüneteket, mint a pszichiátriai szerek. Ugyanakkor semmilyen mellékhatása nincs, és elvonási tünetektől sem kell tartania a páciensnek, sőt erősebbé, ellenállóbbá teszi a szervezetet. A tendencia mégis azt mutatja, hogy a mentális egészségügy egyre ellentmondásosabb és költségesebb álmegoldások felé fordul, amivel egyedül a gyógyszergyártó cégek járnak jól, és persze azok a pszichiáterek, akiket a cég anyagilag bőségesen jutalmaz.