Abból a gyerekből lesz később mérnök, aki mindent szétszed

Hogyan érzik magukat ebben az új helyzetben? – kérdeztük Fábián Balázst, a Videoton kaposvári és marcali gyárának ügyvezető igazgatóját. 
– Az elsők között voltunk, akik szorgalmazták a mérnökképzést Kaposváron – mondta az ügyvezető igazgató. Hozzátette: vannak duális képzésben részt vevő hallgatóink is. A tapasztalatok jók és a reményeink komolyak, hiszen fiatal mérnökök nélkül nem tudjuk megoldani a feladatainkat. Ipari termelő cégként az utánpótlás biztosítása mindig kiemelten fontos feladat. A jó felkészültségű, középfokú végzettségű szakemberek jelentik a derékhadat, a friss diplomások pedig az ösztönző és húzóerőt. Érdekes kihívás ez: a munkaerőpiacon mostanában éppen az olyan felkészültségű emberek hiányoznak, akikre szükség lenne. 
– Mit tehetnek a cégek? Képeznek maguknak, vagy együttműködnek az egyetemekkel az új tudás megszerzése érdekében. Van más út is? 
– Folyamatosan keressük a munkaerőt, vannak álláshirdetéseink, tehát mérnököket is keresünk. A kaposvári és a marcali Videoton több mint 50 gépész- és villamosmérnököt alkalmaz. Ebből a nagy számból is látszik, hogy nekünk jelentős, minőségi szellemi kapacitásra, szürkeállományra van szükségünk. 
– Ez nem kevés, mit csinálnak ezek a mérnökök? 
– A klasszikus munkát végzik, gyári folyamatokat irányítanak, termékeket fejlesztenek. Mi azt szeretnénk, ha a fejlesztők száma nőne, hiszen korábban a mérnökök jelentős része a termelést támogatta, gyártóeszközöket, tesztereket, szerelősorokat, dzsigeket terveztek, gyártottak le és üzemeltettek. Ennek a jelentős része a gépészmérnökök tevékenységéhez kapcsolódott. A másik terület, ahol szintén sok mérnököt foglalkoztatunk az a minőségbiztosítás. Nagy volumenben gyártunk kiváló minőségű termékeket, s ahhoz, hogy ezt fenntarthatóvá tudjuk tenni, nagyon komoly mérnöki előkészítésre van szükség, illetve a folyamatok szabályozására, kontroll alatt tartására. 
– A minőség-ellenőrzést nem mérnökök végzik? 
– Nem. De amikor olyan műszaki tartalmú tesztekre van szükség, például egy nyúzópróba során, egy élettartamteszten, akkor szükség van mérnökre, mérnöki tudásra. De ilyenek a mérőgépes mérések is, amelyekhez komoly felkészültség kell. Már nem arról van szó, hogy nyomd meg a zöld gombot, majd a program végén a piros gombbal állítsd le, hanem meg kell írni a mérőprogramokat, el kell képzelni egy háromdimenziós koordináta-rendszert, ahol a levegőben egy megfoghatatlan helyre teszik azt az origópontot, amihez képest a különböző méreteket kell mérni. És sorolhatnám… 
– Ezek a feladatok komoly műszaki-mérnöki gondolkodást, tudást igényelnek. A menedzsment tagjainak jelentős része is mérnök. Ebből az következik, hogy az eddigi gépész- és villamosmérnökök mellett akár minőségmérnököket is képezhet a jövőben a MATE? 
– A minőségmérnök-képzést régóta szorgalmazom, annál is inkább, mert nem kötődik egyetlen területhez, azaz ahhoz, hogy milyen terméket állítanak elő a cégek. A minőségbiztosítási mérnökre ugyanúgy szükség van az élelmiszeriparban, mint a gépiparban, az energetika területén. Nyilván specializálódnak a mérnökök, de az alapok közösek. Szükség van új mérnökökre, de a régieket is képezni kell. A tudás gyorsan elévül, mire a hallgatók befejezik az egyetemet, kezdhetik elölről. 
– Mit tehet ilyenkor egy vállalkozás? Mennyiben változott meg a mérnöki munka? 
– Az informatika területén akár hónapok alatt is képes elévülni a tudás. Igazi, naprakész tudást ma már csak a munka során lehet szerezni, ezért is előnyös, ha közel van az egyetem, amely képes gyorsan reagálni. A méréstechnikában például gyors a változás, s ma már nem tolómérős mérésekről, hanem különböző optikai mérésekről beszélünk, ahol beszkennelt adathalmazból végzünk el különböző méréseket virtuálisan. 
– Érdekes! Hogyan lát bele az optika a tárgyak belsejébe? 
– A tárgyakat például gyakran szét kell vágni, s úgy kell vizsgálni, ami nagyon komoly műszaki gondolkodást és előkészítést követel. Mindehhez továbbra is nagyon komoly alapokra van szükség. A villamosmérnökök tehát már nem nyalják meg a vezeték végét… 
– Fontos, hogy a mérnökök naprakészek legyenek, a cégek pedig versenyképesek. Milyen az oda-vissza csatolás a vállalat és az egyetem között? 
– Mi folyamatosan jelezzük az egyetemnek, hogy milyen szaktudásra lenne szükségünk. Az együttműködésben fontos, hogy az alapok jók legyenek, arra pedig közösen tudunk építkezni. Ilyen szempontból nem várunk el kész embereket. Nálunk megvan a lehetőség, hogy gyakorlati tudást szerezzenek a mérnökpalánták és nem engedjük el a kezüket. Ha kapnak is önálló feladatot, akkor is figyelünk rájuk, segítünk. A mérnök szakma nehéz, komoly energiát igényel. A vizsgákra nem elég elkezdeni tanulni az előző éjszaka. Ráadásul a szakmai tárgyak egymásra épülnek, s nem lehet azt mondani, hogy az adott anyagrésznél éppen hiányoztam, tanár úr... 
 

Fotók: Lang R., Muzslay P.