2023.09.28. 13:56
Nem tudott kiugró eredményt produkálni a nyúlágazat
Komoly kihívásokkal küzd a nyúltenyésztés, ezekre is keresték a szakemberek a válaszokat a 34-ik nyúltenyésztési konferencián.
Nyúltenyészet a Kaposvári Egyetemen
Fotó: Lang Róbert
A Kaposvári Álattenyésztési Napok nulladik napján hagyományosan a nyúltenyésztési ágazat képviselői tanácskoznak a MATE Kaposvári Campusán. Ezúttal is akadtak égető kérdések, amelyekre terítékre kerültek, tekintve az elmúlt évek gazdasági kihívásait.
– A tavalyi tavalyelőtti év az minden állattartónak és így a nyulasoknak is rossz volt, nem fedezte a költségeket a felvásárlási ára növekedése sem, és jelenleg mondhatjuk azt, hogy a vágónyúl termelés veszteséges – mondta Juráskó Róbert, a Nyúl Terméktanács elnöke. Hozzátette: az elmúlt évben nehéz helyzetbe került az ágazat, 20 százalékos csökkenés van a felvásárlás tekintetében. Míg a tavalyi évben 4 millió darab nyulat vágtak, idén 3,6 millió darabot. – Nagy mértékben rontja az ágazat helyzetét a válság és az elhúzódó háború a takarmánytermékek ára. Az, hogy fog alakulni a jövőben még kérdéses, így az is, hogy a nyúltermékek és a nyúltermelők is növekedési pályára tudnak-e állni – tette hozzá Juráskó Róbert.
A nyúltenyésztési konferencián elhangzott, a nyúlnak van helye a fogyasztói kosárban, már csak a kiváló élettani hatásai miatt is. Hiszen habár sokszor összekeverik a nyulat a nyuszival, a hústermelésre tenyésztett fajták kiváló fehérjeforrásként tudnak szolgálni, alacsony zsírtartalom mellett.
Évente 4 millió darab nyulat termelnek hazánkban, amelynek nagy része 17 külföldi országba kerül, s mintegy öt százalékukat itthon értékesítik. A hazai fogyasztás már növekedni tudott az elmúlt években, de még mindig kevesen fogyasztják a jó minőségű hazai nyúlhúst, ami nagyon egészséges.
Genetikában jól állunk
Az ágazat egybegyűlt képviselőit Mezőszentgyörgyi Dávid, a MATE Kaposvári Campus intézetigazatója köszöntötte. Elmondta: ha hatékonyságot szeretnének növelni az ágazaton belül, az állategészségügyi vagy a takarmányozási mutatókat kellene javítani.
– Azt mondhatom kaposváriként, hogy genetikában már jól állunk, nagy előrehaladást nem tudunk tenni. Az lesz a kérdés, hogy tudjuk kielégíteni ezeket az igényeket, tartástechnológiában, takarmányozásban és szaporodásbiológiában. Egy anyanyúlra jutó hústermelés a legmeghatározóbb kérdés, hogy ezt milyen olcsón tudjuk előállítani, fűzte hozzá.