Versenyelőnyt jelent, ha a cég biztosítja a rugalmas munkavégzést

A munka új világában a rugalmasság fontos érték, és a jogi szabályozás is fokozatosan felzárkózik az egyre változó munkakultúrához. A négynapos munkahét, a rugalmas munkaidőbeosztás és a legjobban talán munkaidő utáni önrendelkezésként leírható „lecsatlakozás joga” (right to disconnect) lehetőséget ad a munka és a magánélet jobb egyensúlyának megteremtésére. Ez egyben versenyelőnyt biztosít a munkáltatóknak a tehetségek megtartásában – ami a munkaerőhiány miatt egyre inkább előtérbe kerül.

A munkaidőhöz való hozzáállásban, az egyes iparágak követelményeiben és a globális csapatok miatt meglévő hatalmas különbségek miatt ezeket a jogszabályokat nem lehet határokon vagy iparágakon átívelően változtatás nélkül átvenni, de egyre több multinacionális szervezet vezet be rugalmas munkavégzési programokat. Eközben a jogalkotók világszerte is folyamatosan új rugalmas munkaügyi intézkedésekről döntenek, amelyek nagyobb védelmet nyújtanak a munkavállalóknak.

Tapasztalatunk szerint Magyarországon is nagy igény van ezekre a rugalmas foglalkoztatási formákra. A Munka Törvénykönyve januári módosítása alapján a munkáltatók speciális esetekben kötelesek atipikus foglalkoztatási formákat, elsősorban részmunkaidőt és távmunkát biztosítani – nyolc év alatti gyereket nevelők, illetve otthonukban gondozást végzők részére – mondta dr. Óváry-Papp Nóra, a Baker McKenzie munkajogi csoportjának vezető ügyvédje. – Ezekhez a törvény komoly szankciókat fűz: a munkavállaló bírósághoz fordulhat, ahol a munkáltatónak nyomós okkal kell indokolnia, miért nem engedélyezi ezeket a foglalkoztatási formákat.”

A „lecsatlakozás joga” – munkaidő után nincs főnöki telefon.

A lecsatlakozás joga lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a munkaidőn kívül hátrányos következmények nélkül maradhassanak távol az elektronikus munkahelyi hálózatoktól. A területen úttörő Franciaország 2016-ban vezetett be törvényt. A világjárvány egyre inkább indokolta a terület szabályozását, így több ország is követte a példát – Magyarország még nem, de ez várhatóan változik majd, igazodva az egyre terjedő digitális munkakörnyezethez.

Az Európai Unióban 2021 óta függőben van egy állásfoglalás, amely a lecsatlakozás jogáról szóló uniós irányelv megalkotását szorgalmazza. Ugyancsak 2021-ben az Európai Parlament elfogadta illetékes bizottsága jelentését a munkaidő tiszteletben tartásáról, és ez a jelentés minimumkövetelményeket határoz meg a digitális eszközök munkaidőn kívüli használatáról.

Amelyik országban létezik ilyen törvény, ott a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vállalati csatornákon a munkavállaló fizikailag sem érhető el munkaidőn kívül. Olyan uniós – és magyar – jogszabály egyelőre nincs, amely a munka és magánélet egyensúlya megteremtésének technikai megoldását szabályozza.

„A jelenlegi magyar szabályozás szerint a munkaidő utáni munkavégzést túlóraként kell kifizetni. A jogi keret tehát megvan erre, még ha a jogszabályok nem is nevesítik a lecsatlakozás jogát – mondta dr. Óváry-Papp Nóra. – A gyakorlat szerint ugyanakkor ilyen követelés munkaviszony alatt perben nem szokott jelentkezni, de a munkaviszony

megszüntetése miatt indított perben gyakori, hogy a munkavállalók ilyen igénnyel is fellépnek a munkáltató ellen.”

Ötnapnyi munka négy nap alatt.

Európában egyre több szó esik a négynapos munkahétről, és a világjárvány ezt a trendet is felerősítette. Az elképzelés szerint a munkavállalók fizetése és juttatásai nem változnak, a munkaterhelés is ugyanaz marad, csak heti négy napra leosztva. Támogatói szerint ez nem csökkentené, sőt kifejezetten növelné a hatékonyságot az önállóbb időbeosztás, a munka és magánélet egyensúlyának javulása révén.

Magyarországon erre szintén nincs konkrét szabályozás, de a felek a jelenlegi keretek között a magánszférában meg tudnak állapodni akár a négynapos munkahétben is. Több nagy munkáltató – így a Magyar Telekom és a Libri – is pozitív eredményekkel tesztelte a rövidebb munkahetet, így várható, hogy több vállalat is követi a példát.