Alacsony a kereslet az élő sertés iránt, egyre kevesebben vágnak

Gyerekkorunkban novemberben már javában beindult a disznóvágások szezonja. S alig volt olyan ház, ahol ne vágtak volna a tél közeledtével, vagy a téli hónapokban. Mára ez teljesen megváltozott, a sertéstartók száma is jelentősen lecsökkent, de úgy tűnik, azoké is, akik nekilátnának megszervezni egy házi disznóvágást. Akiben még él a romantika, az is inkább egyszerűsít, fél, negyedsertést vásárol, előre megpucoltan... 

Noha az élő sertés felvásárlási ára az elmúlt öt évben folyamatosan emelkedett, az általunk megkérdezett somogyi őstermelők azt mondták: a korábbi jelentős mértékű emelkedés után, jelenleg az eladási ár inkább lefelé megy. 

Szijártó Gábor somogyszili termelő 600 forintos kilónkénti áron adja az élő sertés kilogrammját, de azt mondja, most stagnál a piac. 
– Ahogy hűl a levegő, úgy indulnak be a házi disznóvágások, de nincs olyan nagy igény az élő sertésre – mondta a somogyi termelő. Vannak olyan vevői, akik többen összeállnak és úgy vesznek meg egy disznót. Általában nagyobbakat vásárolnak meg így, akár 200 kilogramm feletti jószágot is. A kisebbeket a 100–130 kilogrammosokat inkább a vágóhidak keresik, de azokból viszont nincs sok – tette hozzá Szijártó Gábor. 

Hasonló tapasztalatai vannak Varga Józsefnek is, a cecei őstermelő jelentős mennyiséget értékesít Kaposváron és környékén. – Nem igazán nagy a kereslet, a Covid miatti lezárások idején jó volt a forgalom, de most annyit drágult a sertéshús, hogy inkább veszik az olcsóbb baromfit, de a disznóhúst nem igazán – mondta Varga József. 

Annak idején, amikor néhány éve elkezdett sertéshizlalással foglalkozni, még 700–800 forint volt az élő sertés kilogrammonkénti ára, most 1300 a perzselt, hasított félsertés ára, amit még házhoz is visz igény esetén. 

– Nem megy úgy, mint mondjuk tavaly, sajnos nemcsak a hús lett drágább, hanem minden, nincs pénzük az embereknek, osztotta meg tapasztalatait az őstermelő. Leginkább régi vevői igényét elégíti ki, ők 180–200 kilogrammos jószágokat keresnek vágásra. De sokkal többen vannak azok, akik inkább készen megvásárolják a füstölt árut, mintsem dolgozzanak a hússal. 

Felkúszott a felvásárlási ár az idén 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az elmúlt hónapokban nem csökkent olyan ütemben a sertés felvásárlási ára, mint a többi mérvadó tej- és hústerméké. A legfrissebb augusztusi adat szerint 715 forint volt a kilogrammonként ár, míg ugyanez vágóbaromfi esetében 512, míg a tejnél mindössze 153 forint. Ugyanez januárban még 214 forint volt, a vágóbaromfi felvásárlási ára pedig 588 forint. A vágósertés ára ugyanakkor augusztusban 743 forint volt, míg januárban 646 forint. Októberre ez némileg felkúszott 800 forint fölé. A szakértők szerint a magas ár lehet az oka annak, hogy a vásárlók egy része egyszerűen időszakosan elpártolt a sertéshústól, és inkább áttértek a baromfihúsokra. 

A Nébih tanácsai a házi disznóvágáshoz 

A disznóvágás nem csak örömöket, hanem veszélyeket is hozhat, hívta fel a hatóság a figyelmet közleményében. A baktérium okozta élelmiszermérgezések egyik legsúlyosabb formája a botulizmus, amely esetek nagy részét a házi disznóvágás során készített, nyers vagy rosszul hőkezelt hurka, kolbász és disznósajt okozza. A megbetegedés bénulásokkal, súlyos esetekben halálozással végződhet. Az étel okozta botulizmus súlyos lefolyású betegség, így amennyiben a tünetek bármelyikét észleli magán, azonnal forduljon orvoshoz. Botulotoxint tartalmazó élelmiszer fogyasztása miatt hazánkban évente 2-8 ételmérgezés fordul elő, melynek kimenetele gyakran végzetes. A házi disznóvágásból származó termékek fogyasztása más, ételmérgezés jellegű, hányással, hasmenéssel járó megbetegedéseket is okozhat (például szalmonella fertőzés, sztafi lokokkusz ételmérgezés), tették hozzá.

A disznóvágás során gondolni kell az esetleges sérülések (vágott sebek, forrázás, elesés stb.) lehetőségére is, melyek megelőzésére az ésszerű intézkedéseket meg kell tenni, és célszerű elsősegélynyújtó felszerelést is biztosítani. Ez azonban már nem élelmiszerbiztonsági kérdés.

Az alábbiakban felsorolt alapvető higiéniai szabályok betartása esetén nyugodt lehet, hogy a házi finomságok fogyasztása csak kellemes emlékeket szerez.

Egészséges állat, egészséges személyek

• A vágásra szánt állatnak egészségesnek kell lennie.

• Fontos, hogy csak koplaltatott sertés kerüljön levágásra.

• A feldolgozást végzők és abban segítők egyaránt egészséges személyek legyenek, hiszen a beteg ember fertőzés forrása lehet.

• Disznóvágáson ne vegyen részt az, aki hasmenésben szenved vagy kezén valamilyen bőrbetegség található.

Tiszta eszközök, tiszta környezet

• A vágás előtti napon elő kell készülni a munkához.

• Az asztalokat, amelyeken a hús feldolgozása történik, és a használni kívánt edényeket, eszközöket alaposan el kell mosogatni.

• A mosogatáshoz, húsfeldolgozáshoz csak tiszta, ivóvíz minőségű vizet szabad használni.

• A gyomrot, beleket, hólyagot kivételük előtt le kell kötni, hogy tartalmuk ne szennyezze az állat belső felületét. A gyomrot töltés előtt alaposan meg kell tisztítani.

• A vágás, majd a hús feldolgozásakor egyaránt ki kell zárni a talajjal, béltartalommal való szennyeződés veszélyét. Ha a hús földdel vagy béltartalommal szennyeződött, nem elég letörölni, hanem javasolt vékony rétegben levágni a szennyezett felületet.

• A bőr kaparásához használt késsel ne végezzünk bontást.

• A töltelékes áruba kerülő húsrészeket csak teljesen tiszta, esetleg előzőleg forró vízbe mártott késsel szeleteljük. A forró víz fertőtlenít, minden baktériumot elpusztít, de a balesetveszélyre figyelni kell.

• A húsfeldolgozás egyes tevékenységei között a feldolgozást végzőnek szappannal, meleg vízben alaposan kezet kell mosnia.

Hozzáértő húsfeldolgozás

• A hús szobahőmérsékleten hamar romlásnak indul, ezért minél hamarabb fel kell dolgozni. Erre az enyhébb időjárás miatt fokozottan oda kell figyelni.

• A sonkákat nem javasolt felszúrni, mert a baktérium spórák a hús mélyébe kerülhetnek. Kerülni kell a vastag, nagy tömegű töltelékáru készítését (nem ajánlott pl. 2 kg-nál nagyobb disznósajtot készíteni), mert belsejük nem forrósodik át kellően.

• A hurkaféléket lassan kell abálni, hogy belsejük is alapos hőkezelést kapjon.

• A húsokat hideg helyen kell pácolni a botulotoxin képződés megakadályozására. A hús pácolásához hozzáadott nátrium-nitrit továbbá a füstölés hatására a hústermékekben a botulotoxin képződés lehetősége csökken.

• Lassú, hideg füstölést kell alkalmazni. Az elkészített kolbászt, disznósajtot, egyéb füstölt terméket hűvös helyen kell tárolni.

(Forrás: nébih.gov.hu)