A szakértők szerint a kivárás már nem sokáig kifizetődő

2023 a kivárás éve volt, mostanra viszont már látszanak a kilábalás jelei a hazai lakáspiacon. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint tavaly minden főbb piaci mutató visszaesett, azonban a tartós áresés, ami komoly recessziók idején szokott bekövetkezni, úgy tűnik, elmaradt. Noha a reálárak jelentősebb mértékben csökkentek, a nominális árakban inkább csak kisebb korrekciót hozott a tavalyi év. A lakásépítésben és még inkább építési engedélyben ugyanakkor rég nem látott negatív eredmények születtek, azaz a piac a kínálaton keresztül alkalmazkodott a megváltozott környezethez.

A vezető elemző szerint 2024-ben a lakáspiac jó működéséhez szükséges tényezőkben, mint stabil gazdasági növekedés, reálbérek alakulása, alacsony hitelkamatok, illetve állami támogatások összességében javulás várható, ezért idén a tavalyi mélyponthoz képest már fellendülés prognosztizálható. Újra nőhet a befektetési céllal vásárlók aránya is, azonban a korábbi összpiaci szárnyalás visszatérésére még nem számíthatunk.

„Elsőként a tranzakciószám növekedése indulhat el, míg nominális árakban idén még további stagnálást esetleg minimális növekedést, reálárszintben lassuló, illetve fokozatosan megszűnő csökkenést várunk. Az építési engedélyek száma nőhet az 5% áfa jogosultság 2024 végi határideje és növekvő kereslet miatt, ugyanakkor az átadott lakások száma még csökkenhet” – mondta Valkó Dávid, hozzátéve, hogy 2025 hozhat majd erőteljesebb és általános piaci élénkülést.

Dr. Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont Kft. ügyvezető igazgatója az ingatlanközvetítő hálózat tavalyi eredményei kapcsán elmondta, hogy már 2023 tavaszától fokozatosan csökkent az előző évekhez képesti visszaesés, és ez a felívelés az év végén is kitartott. Tapasztalata alapján a tranzakciószámok növekedéséhez egyértelműen hozzájárult az a tény, hogy az év végén a vevők igyekeztek igénybe venni a CSOK-ot a 2024 elején érvénybe lépő változások előtt, valamint előszerződni a CSOK Pluszra. A tavalyi év a piac visszaesése mellett a megváltozott vevői igényekről is szólt. A kisebb alapterületű, 1-2 szobás lakásokat keresték leginkább, e mellett a régebbi, felújítandó ingatlanok kerültek előtérbe. Megmutatkozott a vevők árérzékenysége is, hiszen leginkább 10-20 millió Ft közötti ársávban választottak ingatlant.

„Az ügyfeleink egyelőre a lehetőségeiket mérik fel, tájékozódnak a CSOK Plusz és a Falusi CSOK feltételeiről és ezzel párhuzamosan keresik a megfelelő ingatlanokat. Tapasztaltunk azt mutatja, hogy továbbra is magas az igény a szakmai segítségre vevői és eladói oldalon egyaránt, látják az ügyfelek, hogy egy szakértő jelentős lépéselőnyt biztosít számukra, és hatékonyan összeköti a vevői és eladói igényeket” – összegezte az idei évvel kapcsolatos várakozásait Dr. Hartlieb Balázs és az új, illetve megújított otthonteremtési támogatások kapcsán elmondta, hogy azok jelentősen felpezsdíthetik egyes kistelepülések ingatlanpiacát, a növekvő keresletnek pedig várhatóan az is a következménye lesz, hogy ott az árak már rövid távon elindulhatnak felfelé.

„Már az indulásánál látszottak a változás jelei, 2023-ban pedig egy csökkenő, stagnáló piacon működtünk, éppen ezért tartom kiemelkedő eredménynek, hogy szűk másfél év alatt nemcsak sikerült az ingatlanhirdetési piac második legnagyobb szereplőjévé válnunk, de folyamatosan

növekedni is tudtunk” – összegezte a 2023-as év tapasztalatait Lipták Zsuzsa, az OTP Otthonmegoldások Kft. ügyvezetője. Hozzátette, hogy az otpotthon.hu állományában lévő több mint 140 000 hirdetés alapján tavaly egyre több eladó (~30%) csökkentett az eredetileg megadott hirdetési áron, ebben szerepet játszhatott az értékesítési idő kitolódása is. Ezt támasztja alá az otpotthon.hu portálon aktív hirdetési adatbázis hirdetési idejének növekedése is: míg az első félévében átlagosan 56 napig volt aktív egy ingatlanhirdetés az otpotthon.hu oldalon, addig ez az év végére megközelítette a 70 napot. Az árcsökkentők aránya mellett az árengedmény mértéke is közel megduplázódott. Egy éve, aki csökkentett, átlagosan 6 százalékkal vitte lejjebb a hirdetési árát, ma ez 11%.

Az első másfél hónap adatai alapján Lipták Zsuzsa szerint most pozitív attitűd jellemzi a piacot, az oldalon jelentkező érdeklődésszámok 30-40 százalékkal is meghaladják a 2023. januári-februári eredményeket, a hirdetési időkön azonban egyelőre nem látszik a piac élénkülése. A jelenlegi, leginkább oldalazó hirdetési árak várakozása szerint idén növekedésnek indulnak, és az ügyvezető úgy látja, ebben a helyzetben továbbra is fontos, hogy a kereslet és kínálat lehető legegyszerűbben és leggyorsabban egymásra találjon és kiszolgálják a változó ügyféligényeket. „Csapatunk azon dolgozik, hogy ezt az otpotthon.hu ingatlankeresőn lehetővé tegyük.”

A lakáshitelpiacon már nyár végétől látszódott az élénkülés, amikor a kamatszintek 8-9 százalékon álltak. Kasziba Erika, az OTP Bank lakáshitelek üzletfejlesztésért felelős szakmai vezetője szerint a kamatplafon októberi bevezetése új érdeklődőket nem hozott a piacra, a 8,5 százalékban maximalizált THM inkább azokat sarkallta gyorsabb döntésre, akik már ingatlan keresésben voltak.

A CSOK megszűnése és a helyébe lépő, januártól elérhető CSOK Plusz bevezetésének híre ősszel még nem hozott élénkülést, az ügyfelek inkább kivártak. Az új konstrukció részletszabályainak megjelenése után azok, akik az új támogatásra már nem lettek volna jogosultak, igyekeztek novemberre és decemberre időzíteni az adásvételt, hogy még hozzájuthassanak az év végén megszűnő támogatásokhoz.

Az idei év első tapasztalatai azt mutatják, hogy élénk az érdeklődés az államilag támogatott hitelkonstrukciók iránt, de újdonságuk miatt nagyon sok az ezekkel kapcsolatos kérdés és félreértés is. Ilyen például, hogy idén március 31-ig meglévő gyermek esetén is igényelhető a CSOK Plusz, ha a gyermek 2024. január 1-jén vagy legkésőbb a kérelem benyújtást megelőző napig született. Ahogyan az is megfigyelhető, hogy azok, akik valami miatt nem jogosultak az államilag támogatott hitel felvételére, egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a piaci hitelek irányába is, köszönhetően a 7,3% százalékra csökkentett THM-nek.

„Vannak, akik emlékeznek még a 2-3 százalékos lakáshitel kamatokra, ami a változó kamatozású hitelek időszaka volt és amikor nagyobb kockázatot vállaltak a hitelfelvevők az extrém alacsony hitelkamatokért cserébe. Ma viszont a kiszámíthatóság a biztonság sokkal fontosabb. Az elemzők szerint a hozamok alakulásával hosszabb távon is 6% körüli kamatszinten fog hitelezni a bankszektor és ennek forgalomélénkítő hatását már korábban is megtapasztalhattuk. Ugyanakkor a lakásvásárlás előtt állóknak érdemes időben és szakértő bevonásával végig gondolni a finanszírozási lehetőségeiket és lakáscéljaikat. Akár 10 éves, akár végig fix kölcsönt választunk, a kamatok most 6% körül alakulnak, így miért kockáztatnánk? A végig fix hitelek biztonságosak” – zárta gondolatait Kasziba Erika.