2 órája
Feltárták a dél-balatoni dűlők földjét, hogy még szebb borok készülhessenek
Az ország 22 borvidékéből 11-ben szombaton egyszerre egy időben vettek mintát a szakemberek, hogy többet tudjanak meg a dűlők talajáról és földrajzi környezetéről. A Balatonboglári borvidéken két helyszínen is talajszelvény vizsgálatot végeztek, amely régóta fennálló kérédésekre adott választ.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a Magyar Talajtani Társasággal (MTT) együttműködve indította el Talaj és terror kampányát. Melynek célja az volt, hogy bemutassák a terror és a bor közötti szoros kapcsolatot, és felhívják a figyelmet a talaj létfontosságú szerepére az egyén és a társadalom életében.
Az első talajszelvényt a Balatonboglári borvidéken a Podmaniczky pincészet kőröshegyi területén tárták fel, majd a Rádpuszta Szőlőbirtok egyik dűlőjén vettek a szakemberek mintát a földből.
A terroir szó magában foglalja a társadalmat, a történelmet (borvidéki kultúra és hagyományok), a természetet (klíma, szőlőfajta, klón, az alany típusa és kora) és a talajt, valamint ezek együtthatását.
– Ez egy irsai olivér ültetvény, amelynek kíváncsiak vagyunk a talajösszetételére, hiszen a szőlő nem úgy fejlődik, ahogyan azt várnánk, mondta Podmaniczky Péter, a Balatonboglári borvidék elnöke és a pincészet egyik tulajdonosa.
Fontos tényező a talaj
Csenki Sándor egy ásó segítségével mintát vett a szőlők alatt elterülő talajból, amelyről aztán meg is osztotta a nyilvánvaló információkat a szakmai program résztvevőivel. – Hasonló talajképző kőzeten alakult ki a két terület talaja, ezek a hasonló klimatikus viszonyok érvényesek, mondta a kutató. A mintán megmutatta, hogyan különülnek el a különböző rétegek a talajban, s azt is elmagyarázta, hogy ezek színe miért eltérő. Míg a legfelső könnyen morzsolódó és áthatolható, addig az alatta lévők már egészen más tulajdonságúak voltak. – Nagyjából 35 centimétertől kezdve elkezd cementálódni az egész réteg, itt egy szerkezetromlás látható. A szürke és vöröses foltok is erre utalnak; a cement- és a vaskicsapódásra, magyarázta a szakember. Hozzátette: ez a terület adottságaiból adódik, hiszen ez a rész egy mikromélyedésben van, ahol megáll a talajvíz és kicsapódik belőle a vas, valamint a kalcium karbonát.
A talajszelvényen az is látszott, hogy korábban mélyforgatást végeztek a területen, amely rontott annak szerkezetén. – A mikrobiológia rövid időn belül el fog halni, jegyezte meg Csenki Sándor. Ugyanis a mélyforgatással azt megbojgatták. A cementálódás és vaskiválás miatt áthatolhatatlan rétegek alakultak ki, amin nem tudnak átjutni a gyökerek, ezért a szőlő sem fejlődik, foglalta össze a tapasztaltakat.
A szemlén résztvevők úgy sommázták az eredményt, hogy ez magyarázza az ültetvény és szomszédos szőlők gyenge terméshozamát és a tulajdonosok el is döntötték, hogy az egész területet feltérképezendő, 20 centiméterenként talajvizsgálatot kérnek, mielőtt arról döntenének, újratelepítik a szőlőt.
– A talaj összetételének, szerkezetének és tápanyag-szolgáltató képességének megismerése a borvidékek szőlészeinek és borászainak nemcsak hasznos információt jelent, hanem iránymutatásul szolgálhat az eredményes gazdálkodáshoz, jegyezte meg Bór Norbertné, a Balatonboglári borvidék titkára. Aki hozzátette: azokon az ületetvényeken, ahol a talaj adottságainak megfelelően folyik a gazdálkodás, szép borok kerülnek a hordókba.
