Vámos Miklós akár prédikátor is lehetett volna Kaposváron

Ötödik esztendejébe lépett a Kaposvári Szabadegyetem, mely a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár, valamint az egyetem könyvtárának közös előadássorozatát öleli fel. Az idei szeptemberi szemeszter Vámos Miklós, túlzás nélkül állíthatjuk, Magyarország egyik legsikeresebb írójának személyes hangvételű, a képernyőn jól ismert, és valójában unikális, visszafogott humorával fűszerezett estjével kezdődött. Alaptémaként ugyan a tavaly napvilágot látott Hattyúk dala című történelmi regényét jelölte meg, de bepillantást kaphattunk abba, miért választotta a kétezer esztendőt felelevenítő monumentális művet magának, de közben, a majdnem telt házas auditóriumot jelentő, több száz fős hallgatóság szívesen hallgatta a szerző-előadó el-el kanyargó élettörténetét a gyermekneveléstől a népvándorlással kapcsolatos tapasztalatáig, véleményéig.

Előbbiről például elég határozottan kifejtette, hogy azt is bánja, maga ellen beszélve: kötelező irodalom lett. – Nincs kötelező irodalom, csak ajánlott – mondta, majd saját humoros stílusában nem felejtette hozzátenni, öt botütést érdemelne, aki kötelező irodalom szóösszetételt egyáltalán használja. Példát kell mutatni, azaz otthon is olvasni kell, ha a gyermeknek nem akarózna, s az sem árt, ha olyan könyvet olvasnak, ami érdekli őket, példaként említve Harry Potter világsikerű történetét. A Vámos Miklósra jellemző önirónia ezt a témát sem hagyta érintetlenül. – Egész életemben író voltam, de ennél sokkal fontosabb: olvasó is. Sokkal jobb olvasó, minden bizonnyal, mint amilyen író – derítette ismét vidámságra a népes hallgatóságot.

Legfrissebb nagy regényét, mint mondta: utolsó történelmi regénye – kapcsán a komolyság is előkerült. Az író összegzése szerint a könyv két alapötletéből készült: apai felmenői miatt tartozott ezzel a regénnyel Pécsnek, s mert amerikai ösztöndíja kapcsán megismerte a rejtélyes Voynich-kéziratot, amit igyekezett magyarrá tenni, amennyire lehetett. Az előadásban Vámos Miklós azt is felelevenítette, hogy jó barátságot ápol Jordán Tamással, akivel Kaposváron ismerkedett meg. A színművész idehívta annak idején, s azt tervezték, civil miséket tartanának, ahol lehetett volna prédikátor. Vámos Miklós úgy emlékezett: őt titokban könyvklubbá alakította volna az összejöveteleket, de aztán az ötletből nem lett semmi később.