Mona Lisa profilból – óriási méreteket ölt a műkincshamisítás

Óriási hasznot remélve jelen vannak a magyar műkincspiacon a hamisítók. Hogy a tevékenységüket visszaszorítsák, és az érdeklődők, gyűjtők és alkotók figyelmét felhívják a hamisítás veszélyeire, konferenciát rendezett a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kara.

– Újkori jelenség, hogy az alkotó művészek heroikus egója miatt nagy jelentőséget tulajdonítunk a művek sajátkezűségének, pedig a művészet története más arcot mutat – mondta előadásában Lengyel László, a Szépművészeti Múzeum osztályvezetője, igazságügyi szakértő, a műtárgyhamisítás elleni munkacsoport tagja. – Már az ókorban is léteztek hamisítványok. Később nem az anyagi haszonszerzés húzódott meg a hamisítások mögött, hanem csíny és kópéság. A reneszánsz idején másolásos, mintakövető művészképzés folyt. Annak idején Munkácsy műhelyének Paál László is tagja volt, és van olyan Paál-kép, amin Munkácsy aláírása az eredeti...

Ma már a legmodernebb természettudományos technikákat is bevetik a műkincsek vizsgálatakor, mégis a hozzáértő művészettörténészek szemléletén nagyon sok múlik. Ez a látásmód csak hosszú küzdelemmel sajátítható el, és csak egy pontig tanítható, születni kell rá.

– A magyar műkereskedelmi piacon a legnagyobb neveket és a legmagasabb árakat elérő festőket hamisítják, ebből a szempontból az elmúlt 40 év a legizgalmasabb. Ezek azok az ügyek, amelyek nagyközönséghez eljutnak, de nem mindig a legdrágább ügyek a legtanulságosabbak – állította Lengyel László. – Kétségtelenül jelen van a hamisítás a piacon, sőt néha túl is értékelik a a hamisítványok számát. A műkereskedők „takarítanak”, de ha egy magára adó aukciós házhoz mégis hamis kép kerül, az nem csalárd huncutság, hanem az ismeretek hiánya. Nehéz eligazodni a műtárgyak világában, és hazai műtárgypiac elmúlt 25 éve arra volt jó, hogy a gyerekbetegségei megmutatkozzanak.

Kriminalizálja Rippl-Rónai életművét a hamisítás

Az egyik legtöbbet hamisított magyar festő Rippl-Rónai, Horváth János Milán kaposvári művészettörténész szerint a hamisítás akkora mérteket ölt, hogy az egész életművet sújtja, kriminalizálja. – Rippl-Rónai műveiben nagyon mély bölcselet rejlik. A modernsége az, hogy egyszerű eszközökkel mutat rá a tartalomra – fejtette ki Horváth János Milán. – Ezt a hamisítók primitívizmusnak tartják, nem veszik észre, hogy Rippl-Rónainak micsoda finom, biztos tudású vonalvezetése és színkezelése van. Ez leleplezi a hamisítót. Minden képnél tüzetes vizsgálatra van szükség. Rippl-Rónai festményei százával lappanghatnak magántulajdonban. Mire előkerülnek, kihalnak a tanúk, elvesznek a dokumentumok, ezért a kutatónak mind fel kell göngyölítenie a képek történetét, hogy kiderüljön, eredetiek-e. És erről vita van, születhetnek eltérő megállapítások...