Minden második hagyatékot visszautasítanak

Ma már tízből hét hagyaték hitellel terhelt hazánkban, ennek következtében jelentősen megnőtt az örökséget visszautasítók aránya Magyarországon az elmúlt években. Ma már minden második-harmadik hagyatéki ügynél, egyes régiókban pedig a hagyatéki ügyek felénél előfordul a közjegyzők adatai szerint, hogy az örökösök a hagyatéki terhek miatt azonnal visszautasítják az örökséget. Attól tartanak, hogy akár a teljes vagyonuk rámegy a megörökölt adósságra, pedig ez valójában nem veszélyezteti őket.

A közjegyzők szerint az örökösök jobban járnának, ha egyezséget kötnének a hitelezőkkel. Azonban erről a lehetőségről kevés értesülésük van. Somogyban is hasonlók a tapasztalatok, erősítette meg Csillag Attila kaposvári közjegyző.

– Jellemező, hogy Somogyban az örökhagyók után nagyon sok tartozás vagy csupán tartozás marad. Valóban tapasztalat, hogy az örökösök ha meghallják, hogy a hagyatékban terhek is találhatók, akkor rögtön visszautasítják az örökhagyó hagyatékát – számolt be a jelenségről Csillag Attila. – A visszautasítás folytán az örökös az öröklésből kiesik és nem kap semmit. Az örökösöknek mérlegelniük kellene, hogy mi a több hagyatékban, az aktívum vagy a passzívum. Az örökhagyó halálával hagyatéka mint egész száll át a jogutódokra, ami azt jelenti, hogy az örökösök nem csak a jogokat, hanem a terheket is megöröklik. Felelősségük azonban csak a megöröklött hagyaték (örökrész) erejéig áll fenn a tartozásokért, ahogyan azt a Polgári törvénykönyv rendeli.

A közjegyző a legfontosabbnak tartja, hogy az örökösök tisztában legyenek azzal, hogy felelősségük a hagyatéki tartozásokért meddig terjed.

– Nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe az örökléssel, mint az örökhagyó – hívta fel a figyelmet Csillag Attila. – Lehetőségük van arra, hogy megállapodást kössenek a hagyatéki hitelezői igényekről. Leggyakrabban pénzintézetek, közüzemi szolgáltatók hiteléről van szó, de gyakori, hogy az örökhagyó valamilyen áruvásárlási hitelt vett igénybe. Ha valamennyi ismert örökös az örökhagyó hagyatékát visszautasította, úgy szükségképpen az örökhagyó hagyatékát a Magyar Állam örökli.

Hozzátette: sajátos probléma ebben a körben, hogy a Magyarország lakosság egy része ma már külföldön él életvitelszerűen, és a közjegyzőtől nem várható el, hogy nyomozó hatóságként a külföldön lévő vagy külföldön élő örökösöket felkutassa. A külföldön

megtett visszautasító nyilatkozatnak sajátos alaki követelményei vannak.