A rendszeres mozgás segíti a szellemi frissességet

Ha valaki extrém sportokat űz, és eközben gyakran beveri a fejét, lehetséges, hogy tíz év múlva már úgy kerüli el az időskori szellemi leépülést, hogy bevesz egy pirulát – vázolta fel az esetleges jövőt Hernádi István, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának docense, tanszékvezetője, aki a Somogy Megyei TIT Testről és lélekről című előadássorozatának vendége volt.

Egyelőre még nem tart itt a tudomány, de hogy elérkezzünk idáig, fontosak azok a kutatások, amelyeket az országban egyedülálló pécsi központban végez Hernádi István a kollégáival. A tanulásról és a memóriáról modelleket alkotnak a sejtek szintjétől az emberi viselkedésig, hogy olyan hatóanyagok után kutassanak, amelyek ígéretesek lehetnek a demencia elleni küzdelemben.

Világszerte több tízmillió demens beteg él, ma már ez az időskori halálozás egyik leggyakoribb oka, és a betegség nagy terhet ró a fejlett országokra. Ahogyan a társadalom öregszik, egyre nő ugyanis a betegek száma. A leggyakoribb fajtája az Alzheimer-kór, amelyre nincs gyógymód, amely visszafordítaná. Bár az agyban az ingerületátvivő anyagok szintjének emelésével egy ideig stabilizálni lehet az állapotot. Mégis progresszíven terjed, előbb memória- viselkedési, tájékozódási és viselkedési zavarokat okoz, majd teljes leépüléshez vezet. A kutatók olyan beavatkozást akarnak kifejleszteni, amely még a tömeges agysejtpusztulás előtt megakadályozná a betegség kialakulását.

– Rizikófaktor a magas életkor, de lehet tenni a demencia, vagyis a kognitív neurológiai zavarok megelőzéséért – felelte egy hallgatói kérdésre Hernádi István. – Felsőfokú végzettségűeknél ritkábban fordul elő, tehát fontos a tanulás. Még valamit igazolt egy 40 ezer emberen elvégzett kutatás: a rendszeres mozgás segít megelőzni a szellemi leépülést. Ezért fontos, hogy az idősek sokat sétáljanak, gyalogoljanak. A tévénézés nem elég agytorna, mert alfahullámokat produkál az agyban.

A Pécsi Tudományegyetemen sokat invesztáltak a kísérletes orvostudományok fejlesztésébe az elmúlt időszakban. A kutatók patkányok idegsejtjeibe kémiai anyagokat juttatnak, és azt vizsgálják, hogy javítja-e a memória funkciókat, és ez megjelenik-e a viselkedésben. Vízi útvesztőt is építettek a patkányoknak, hogy tanulmányozhassák őket.

– Jelenleg két különböző támadáspontú vegyület kombinációját vizsgáljuk, hogy hatással van-e a teljesítményükre, de ennél többet nem mondhatok – mondta Hernádi István.

Villámcsapásnyi energia az emberi agyban

Másodpercenként 100-150 kisülést produkál az agyban egyetlen idegsejt, ahogy impulzusokkal kommunikál a többi neuronnal. Az idegsejtek összlétszámát tekintve ez több tízmilliárdnyi mikrohullámot jelent másodpercenként. Ilyenkor akkora energia szabadul fel az agyban, mintha egy villám csapna le, magyarázta az előadó. Szerinte az emberi agy az evolúció luxus szerve, mert a szervezet oxigén- és energia felhasználásának 20 százalékát fogyasztja, míg a testtömege csupán 1,5 százalék, azonban képes emberré tenni minket.