Nagy kihívás az új büntetőeljárási törvény

Köszöntőjében Kecskés László, a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának dékánja a kaposvári jogásztársadalom és a pécsi jogi kar kiváló szakmai és emberi kapcsolatairól tett említést.

Hatalmas kihívás előtt állnak a jogászok, hiszen 2018. július 1-jén lép hatályba a büntetőeljárási törvény, amelyre készülni kell az érintetteknek. Az ügyész szervezet több szintű oktatásban részesül, mondta előadásában Lajtár István, közjogi legfőbb ügyész-helyettes. A kormány átfogó büntetőeljárási reformjának részeként szemléletváltást és újszerű megoldásokat tartalmaz a 2017-ben elfogadott törvény. Azt a társadalmi elvárást teljesíti, hogy a gyorsabb és hatékonyabb legyen büntetőeljárások menete.

Az ügyek ugyanis elhúzódtak: míg tavaly 20 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma, 2004-hez képest a rendőrségi nyomozások ideje egyharmadával, a bírósági eljárások ideje tíz százalékkal nőtt. Igyekeznek tehermentesíteni az első fokú bíróságokat, átalakítják a bírósági ülnökök rendszerét. A kirendelt védőket ezután a területi ügyvédi kamara, és a nem a nyomozó hatóság rendeli majd ki, hogy elkerüljék az összefonódásokat. Az ügyek gyorsításában szerepet szánnak annak, hogy a terhelt elismeri-e a bűnösségét, és egyezséget köt-e a hatóságokkal.

Közpénzekről és a közerkölcsök tartott előadást Szilovics Csaba, a PTE Állam-és Jogtudományi Karának docense. A jogtudós szerint a korrupció általános emberi jelenség, de korszakonként más volt a társadalmi megítélése. Az ókori Rómában a legnagyobb sértés volt, ha valakire rásütötték, hogy közpénzből gazdagodott, és szigorúan számon kérték a tisztségviselőket. 1870-ben Magyarországon a világon elsőként fogadták el az Állami Számvevőszéki Törvényt. Hogy manapság a közpénzek témája keveseket érdekel, azt az előadó a pénzügyi kultúra hiányával magyarázta.