Büntethető, aki a határidő után nem törli a biztonsági kamerák felvételeit

Az elektronikus megfigyelés a személyes adatok kezelését is jelenti. Ahhoz pedig, hogy ezt jogszerűen végezzék, új követelményeknek kell megfelelni. Komoly kihágás esetén akár 20 millió eurós bírság is kiszabható az uniós szabályozás szerint.

A legtöbb cégnél még keveset tudnak a májustól élesben működő európai uniós egységes adatbiztonsági szabályozásról (GDPR). Van azonban, ahol már készülnek rá, ilyen a mintegy 50 dolgozót foglalkoztató, kaposvári Szabó Fogaskerékgyártó Kft.

– A kamerarendszert üzemeltető céggel állunk szerződésben, ők eljönnek, és felmérik, hogy az ipari csarnokban és környékén ne legyenek vakfoltok, ahová nem ér el a kamerák képe – mondta Szabó Krisztián gazdasági vezető. – A rendszer egy háttértárolón rögzíti az adatokat, majd egy bizonyos idő után automatikusan törli. Nálunk ez 30 nap. Szerencsére még nem kellett használnunk a felvételeket.

Kaposvár belvárosában egy élelmiszerüzletben rendszeresen szükség van a kamerákra.

– A rendőrség is kért már be tőlünk felvételeket, amikor egy vevő lopott bankkártyával fizetett – mondta Stikl Gábor tulajdonos. – Amúgy a vásárlással egyidejűleg senki sem nézi a felvételt, csak akkor keressük vissza, ha felmerül valami gyanús.

Nagy Tamás, egy kaposvári biztonságtechnikai cég, az Opti-Cos Kft ügyvezetője azt mondta: az uniós rendelettel kapcsolatban még várják a kormány végrehajtási utasítását. Hozzátette: a társasházak csak úgy üzemeltethetnek kamerarendszert, ha megfelelő céggel kötnek szerződést, vagy a közös képviselők elvégeznek egy tanfolyamot, ahol a GDPR-ről is oktatják őket.

A jelenlegi magyar vagyon-és munkavédelmi törvény is rendelkezik a kamerarendszerek üzemeltetéséről. Két időhatárt szab meg ez a törvény. Normál esetben 3 napig lehet megőrizni a felvételeket, utána törölni kell. Ha 20 millió forintot meghaladó értékről van szó, 30 napig lehet tárolni a felvételeket. Május 26-a után ez úgy módosul, ha nem tartják be a határidőt, megbüntethetik a kamerák üzemeltetőit. Más szabályokat is be kell tartani.

– Nem elég az, hogy a bolt ajtajában, vagy az üzem kapujában kirakják, hogy kamerával megfigyelt terület, de egy kameraszabályzatnak is kint kell majd függnie az első találkozási ponton, hogy az érintettek tájékozódhassanak – mondta Borbély Imre, az EURO-PROFIL Kft. adatvédelmi hivatalnoka és tanácsadója. Hozzátette: az uniós rendelet minden szervezetre vonatkozik, vagyis közintézményekre, önkormányzatokra és államigazgatási intézményekre egyaránt. Szerinte a kórházak különösen kényes helyzetbe kerülhetnek majd a biztonsági kamerák ügyében, ugyanis a várótérben készült felvételek kiemelt egészségügyi adatoknak számítanak. A beléptető kapuknál azonban nincs akadálya a kamerák elhelyezésének.