2018.05.12. 15:30
A Kossuth-díjas festő szerint a romákat félrevezeti a komplexusgyár
A Kaposvári Egyetem roma szakkollégiumának vendége Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész és Farkas Zsolt, a Khamoro együttes vezetője, akik a roma művészet és identitás kapcsolatáról beszéltek a hallgatóknak. A csapat Orsós Zsuzsa rákkutató sejtbiológussal kiegészülve járja a felsőoktatási intézményeket.
Roma képzőművész, zenész és tudós együtt teljes keresztmetszetű mintakövetést nyújthat a tehetséges cigány fiataloknak. A roma szakkollégium beszélgetősorozatára roma közéleti személyiségeket, művészeteket hívnak meg, hogy a hallgatók lássák, hogyan lehet hátrányos helyzetből indulva karriert elérni, tudtuk meg Kovács Zoltántól, a kollégium igazgatójától.
– Arra van szükség, hogy a fiatalok rájöjjenek, hogy a származás nem béklyója az embernek – mondta lapunknak Szentandrássy István. – A múlt rendszer megbélyegezte a romákat azzal, hogy kétséget ébresztett bennük a származásuk felől. Ebben a helyzetben szocializálódtak a romák. Ha én egy szlovák, vagy német emberrel beszélgetek, mind természetesnek tartja, hogy oda és annak született, aminek. Erről az alapról indulva lehet velük beszélni arról, hogy hol tanultak, milyen eredményeket értek el, és a képességeiknek megfelelően hogyan élik az életüket. A roma fiatalokat azonban félrevezeti az, hogy egyfajta társadalmilag generált komplexusgyárat indítanak el bennük. Ez drámai, mert a romák társadalmi szeparációja mellett megkezdődött az, hogy önmaguktól is elidegenednek.
Szentandrássy István számára a roma szakkollégiumok is szeparációt jelentenek, de egyben lehetőséget is arra, hogy azok a roma fiatalok, akik eljutottak az egyetemig, elvégezhessék. Reméli, hogy a jövőben nem lesz majd szükség roma szakkollégiumokra, hanem a tehetséges roma fiataloknak, amelyek most szórvány családokból jönnek tanulni, természetes közege lesz az egyetem.
Szentandrássy István művészetét átszövi és meghatározza a roma származása. Elismeréssel említi a hazánkban az 1970-es években megjelent roma festőket, költőket, írókat, akik a megfogalmazása szerint helyet szereztek a romáknak az országban. A cigány vándorlásnak ugyanis nem volt írott történelme, de a művészeik írott kultúrát teremtettek.
Roma festőként a Kossuth-díjig
Kétféle ember van: aki kéri vagy követeli a Kossuth-díjat, vagy van, akihez hozzávágják. Így kommentálta lapunknak kitüntetése történetét Szentandrássy István, aki az utóbbi csoportba tartozónak tartja magát. Számára Balog Zoltán, korábbi EMMI miniszter „ajándéka” volt az elismerés. Az állami gondozottként felnőtt alkotó negyven éve fest. Zaklatott, drámai hangvételű kompozícióin a cigányság ősi, balladisztikus hagyományai és alakjai elevenednek meg. Olajképeinek színvilágát a sötét, barnás tónusok és a meleg ragyogás uralják.
