Jól termett Somogyban a szalma

A kontinens nagy részén a gazdák isszák az aszály levét. Nemcsak a termésmennyiségek miatt, hanem azért is, mert egyes helyeken akár két-háromszor annyit is kell fizetni az alomnak való szalmáért. Dániában csak a normál szalmamennyiség fele termett, Németországban 1881. óta nem volt olyan szárazság mint most. A learatott gabona szára sokkal rövidebb lett és 20-40 százalékkal csökkent a mennyisége.

Hazánkban nem volt ilyen rossz a helyzet, az ország egyes területein azonban 10 százalékos mennyiség csökkenést tapasztaltak a gazdák.

Somogy megyében az általunk megkérdezett mezőgazdasági vállalkozók azt mondták: elegendő szalmát tudtak felbálázni. – A mennyisége elég lett, valamelyest növelt a költségeken az esőzés, mert volt ahol kétszer is meg kellett forgatni – mondta el lapunknak Veiger Péter, kaposvári vállalkozó. – A minőség sem lett rossz, csak a későbbi aratások után.

Veiger Péter hozzátette: tapasztalatai szerint csak ott báláztatnak, ahol állatokat is tartanak. Más területeken visszajuttatják a gabonaszárat a talajba. Így tesz az ordacsehi Balaton Agrár Zrt. is. – Mi nem bálázunk, hanem bezúzzuk a talajba – mondta lapunknak Tavaszi József, elnök. – A termőföldön keletkező szerves melléktermékeket vissza kell juttatni a földbe. A kombájnokon van egy beépített szalmaszecskázó. Szépen felaprítja a gabonaszárat és visszaforgatjuk a talajba a szervesanyag tartalom növelése érdekében.

Udvaros Zoltán látrányi gazdálkodó szarvasmarhákkal is foglalkozik, emiatt a felbálázott szalmát az állatok almozásához használják fel. – A szalma mindig is nagy érték volt a gazdák számára – magyarázta a látrányi gazdálkodó. – Szinte nélkülözhetetlen ez számunka, de aki nem akarja felhasználni, attól felvásárolják az erőművek számára. Hektáronként 15 és 20 ezer forint között fizetnek, attól függ, hogy mekkora a mennyiség a területen.

Hozzátette: van, aki aratás után visszaforgatja leszecskázva, de ők a marhatrágyával adják vissza a földnek az onnan kikerült szerves anyagot. Így lényegében mindenképpen hasznosul.

– Az első aratások elég jók lettek, hektáronként – búza fajtától függően – 20 mázsától akár 40 mázsáig lehet számolni a szalma mennyiségét – magyarázta Udvaros Zoltán. – Az állatoknak ez megfelelő mennyiség lesz.

Pongrácz István somodori gazda is maga bálázta a szalmát és nem adnak el belőle. – A saját állatállomány szükségletét elégítjük ki a keletkező szalmával – mondta a termelő. – Én azon az állásponton vagyok, hogy amit saját szükségletre nem kell felhasználni azt inkább visszaszántjuk a földbe. Annak van egy nitrogén pótló hatása, amivel a talajszerkezetet javítjuk.

Elmondta: A szalmával nem volt gond, ha időben tudtunk betakarítani jó minőségű szalma lett. Csak ami eső után jött le, ott lett gyengébb a minőség. Azt mi vissza is szántottuk.