Idén megtelt a Balaton, főszezonná válhat az egész év is

– Hol tart jelenleg a magyar turisztikai stratégia végrehajtása?

– 2030-ig vállaltuk, hogy a magyar turizmus hozzájárulását a nemzeti össztermékhez a jelenlegi 10,5 százalékról 16 százalékra emeljük. Így szeretnénk az osztrák színvonalat elérni. Én azt gondolom, a számok magukért beszélnek: rekordév lett a tavalyi Magyarországon. Ahogyan a Balaton környékén tájékozódtam, erre a szezonra sem lesz panasz.

– Mire lehetünk az elért eredmények közül ön szerint a legbüszkébbek?

– A turizmusra azt szokták mondani: a béke iparága. Az egyik legfontosabb szerintem, hogy hazánk egy élhető, biztonságos ország. Ez mára nagyon felértékelődött és a külföldi turisták is e szerint döntenek a célpont választásakor. Erre mindenképpen fontos, hogy büszkék legyünk és őrizzük is meg a biztonságunkat. Az látszik egyébként a számokból, hogy mind a külföldi mind a belföldi vendégek nagy számban keresik fel hazánkat, hogy felfedezzék, rejtett kincsei után kutassanak. Magyarország számos olyan úti céllal rendelkezik, ahova érdemes ellátogatni.

– Mely területen kell még fejlődnünk?

– A legfontosabb talán, hogy hinnünk kéne végre önmagunkban. Ez egy magyar átok, hogy nem hisszük el, mire vagyunk képesek. A külföldiek, amikor eljönnek hozzánk, elámulnak a városainktól és mindattól, amit itt találni lehet. Hinnünk kellene magunkban, hogy készen vagyunk, abban, hogy tudunk már három vagy hét napra programokat nyújtani az ideérkezőknek. A másik dolog az összefogás: sokkal erősebbek lennénk, ha hálózatosodnánk és egymással együttműködnének az éttermek és szállodák, strandok. Ebben van még hova fejlődni.

– Hogyan teljesítenek hazánk látnivalói? Különös tekintettel a Balatonra.

– A Balatonon alapvetően a belföldi turizmus a meghatározó. A tavalyi év 6 millió vendégéjszakájából 4 millió volt a belföldi és 2 millió a külföldi. A magyarok döntő része továbbra is a Balatont keresi fel, de a külföldi vendégek száma is mérhető módon növekedett, főként az orosz és az osztrák turistáké.

– Mi kell ahhoz, hogy ne csak egyévszakos legyen a turizmus a Balatonnál?

– A Balaton nem egyévszakos, ezt kell mindig újra elmondani. Ősszel, télen és nyáron is programok százait nyújtja az ideérkezőknek. A Balaton nem csak egy tó. A Balaton összességében – a boraival, a vízisportok lehetőségével, a kulturális programokkal, a természetes és épített örökségével – egy olyan turisztikai térség, ahova az év bármelyik napján mindenkinek érdemes ellátogatnia. Abban kell együttgondolkodnunk és azért kell együtt dolgoznunk, hogy ne csak mint egy tóról beszéljünk.

– Szükség van-e magas ár-érték arányú turisztikai termékekre hazánkban?

– A turisták számát egy idő után már nem lehet tovább növelni. Szerintem a főszezon hónapjaiban – júliusban, augusztusban – a Balaton gyakorlatilag megtelt. Újabb szezonokat kell nyitni, mert a turisták költését így tudjuk valamilyen módon növelni. Hiszen a turisták száma a végtelenségig nem emelhető. A megoldás – azt gondolom – a minőségi turizmus irányába mutat. Magas turisztikai költéssel rendelkező turistákat kell a Balatonhoz és az ország más pontjaihoz is csábítani.

Új pályázatok segítik a szálláshelyek korszerűsítését

A Balaton a vidéki Magyarország legfontosabb turisztikai térsége, az ország kereskedelmi szálláshelyei árbevételének 15 százaléka innen érkezik. A belföldi vendégéjszakák több mint negyede itt realizálódik. Tavaly közel másfélmillió belföldi és 453 ezer külföldi járt itt. Főként németek, oroszok és osztrákok. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója szerint az a cél, hogy a fejlesztések ne csak a tavat, és a közvetlen partját érintsék. – Új szezont nyitni akkor lehet, ha a balatoni térségnek kulturális, természeti adottságait is figyelembe vesszük – mondta. – Ennek érdekében jelentős programokat hajtott végre a kormány a térségben az elmúlt években. Kétmilliárd forintból 55 strand kapott támogatást fejlesztésekre és hamarosan egy hasonlót írnak ki vizesblokkok és infrastruktúra modernizálásra. Guller Zoltán bejelentette: új pályázatot írnak ki vendéglátóhelyek fejlesztésére, s az MTU tervez egy programot a 150 helynél nagyobb szállodák felújítására, hogy felszámolják a szocializmusból itt maradt torzókat.

Habzsoljuk az élményeket

A Turisztikai Világszervezet szerint a külföldi turisták száma 2030-ra újabb 500 millióval fog növekedni. Tehát addigra 1,8 milliárd ember fogja úgy gondolni, hogy ő egy másik országba szeretne turisztikai szándékkal utazni.

– Már azok a turisták is, akik ma érkeznek Magyarországra másként viselkednek – szögezte le Guller Zoltán. – Az új típusú turisták másfajta élményre vágynak: minél gyorsabban, minél kisebb erőfeszítéssel, minél több élményt szeretnének gyűjteni.

Hozzátette: a jövő turistája élménypontok sokaságát szeretné meglátogatni. Mivel ez az új turista igénye, és a turizmus új alapegysége a turisztikai térség a korábbi pontszerű fejlesztések helyett hálózatszerűen kell fejleszteni. Mindenhova kellenek turistamágnes attrakciók, és mindig annyi élményt kell egy térségen belül kínálni, hogy el lehessen tölteni négy napot anélkül, hogy mindegyiket kipróbálta volna a turista, tehát legyen miért visszajönnie.

– Egy komplex turisztikai fejlesztési terület kell, amely alkalmas arra, hogy az élménypontok hálózatba szervezett sokaságát kínálja – foglalta össze a turisztikai szakemberek teendőit Guller Zoltán.