Még nem tudták átlépni saját árnyékukat a cégek

A sok fejlesztés mellett még nem tudták átlépni az árnyékukat a dél-somogyi vállalkozások – ez a véleménye Rideg Gábornak, a Barcs és Térsége Vállalkozók Egyesülete elnökének. Szerinte éles határvonal húzódik a megye északi és déli része között a beruházások tekintetében.

– Míg Kaposvár, Tab, Siófok és a Balaton-part térségébe inkább eljutnak állami beruházások és infrastruktúra fejlesztések, addig külföldi és magyar nagyvállalatok jelenléte Dél-Somogyban alig érhető tetten – mondta Rideg Gábor. – Ennek oka a rossz infrastruktura. Pedig a külföldi mamutcégek letelepedése serkentően hatna a helyi vállalkozásokra.

Rideg Gábor hozzátette: a több éve működő kis- és középvállalkozások hajtanak végre fejlesztéseket a megye déli részén, és ehhez egyaránt felhasználnak uniós és hazai támogatottságú pályázati forrást és saját erőt. Azonban ezek fejlesztések jellemzően nem a bővülést szolgálják, hanem a hatékonyság növelését, amelyre rákényszerülnek a vállalkozások. A további fejlesztések gátja lehet a helyi munkaerő hiánya és alacsony képzettsége is.

A beruházási aktivitás fontos eleme a külföldi beruházások megjelenése és a már meglévő vállalkozások kapacitásának bővítése, így osztályozta Keresztes Péter, Magyar Közgazdasági Társaság megyei alelnöke, a VOSZ megyei elnökségi tagja. Szerinte nagyon hiányzik a térségből egy nagyberuházás, ami húzná magával a többi vállalkozást.

– A helyben meglévő vállalkozásoknak erős törekvéseik vannak arra, hogy akár beszállítói pozícióikat növelve, akár saját termékeiket vagy bérmunkát végezve növeljék a termelésüket – fogalmazott Keresztes Péter. – Örvendetes lenne, ha a megyébe, akár Kaposvárra vagy a közvetlen vonzáskörzetébe olyan ipari centrumot telepítenének, mint amilyeneket a nagyobb autógyártók tették Győrben, Kecskeméten vagy Debrecenben. Ez még várat magára, pedig az infrastrukturális feltételek egyre jobbak ehhez, gondolva a 67-es út gyorsúttá fejlesztésére.

Az utóbbi években a beruházási teljesítmény azokban a megyékben bizonyult jóval erősebbnek, amelyek egyébként is fejlettebbek voltak, hangzott el a hazai Közgazdász-vándorgyűlésen szeptember elején. A jelentős területi fejlettségi különbségeken enyhíteni tudtak az uniós források, illetve a jegybank által indított növekedési hitelprogram, de nem tudták megszüntetni a területi eltéréseket. Az egy főre jutó GDP értékét megyékre lebontva kiderült, hogy beruházási aktivitásban Győr-Moson-Sopron megye az uniós átlag 92 százalékánál állt a 2013 és 2016 közötti időszakban, míg a dél-dunántúli és dél-alföldi megyék csak 40-50 százalék körül mozogtak. Somogyban ez a mutató 42 százalék, ezzel megelőztük Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyét. Ha az országos átlaghoz viszonyítjuk ezt az értéket, Somogyba 62 százaléka jutott a beruházásoknak, és ezzel nem állunk rosszul. Ha az egy főre jutó beruházási teljesítményt vizsgájuk az országos átlaghoz viszonyítva, Somogyban az országba érkező EU-források 79 százaléka talált gazdára ebben az időszakban, ezzel megelőzzük Baranyát, ahol ez a mutató 63 százalék.

Fókuszban az átlagkereset

Budapest és Győr-Moson-Sopron megye húzta fel az országos átlagot az átlagkeresetben – derült ki a KSH Fókuszban a megyék kiadványából. Bár 215 ezer forint volt az országban a nettó átlagkereset az idei első félévben, ezen a két helyen kívül egyetlen megye sem volt, amely elérte volna az átlagot: Budapesten az átlagfizetés 272 ezer forint, Győr-Moson-Sopron megyében pedig 224 ezer. A listát böngészve azt láthatjuk, hogy Hajdú-Bihar, Baranya és Somogy átlagfizetései között pár száz forint a különbség, mindhárom helyen 177 ezer forintból kell kijönni havonta.

A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 231, a szellemieké 426 ezer forintra bővült. A szellemi foglalkozásúak keresete a fővárosban volt a legnagyobb (497 ezer forint), Békés megyében pedig a legkisebb (305 ezer forint). A fizikai foglalkozásúaknál a két szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (285 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (172 ezer forint) képviselte.