Tenyésztés vagy szaporítás: tévhitek terjednek az interneten

Lemmy, a hat éves kan és Jetta, a tíz éves „nyugdíjas” francia juhászkutya szuka lehevert az egyetemi előadóterem padlójára, és látszólag érdeklődve hallgatták az előadásokat. A gazdájukkal sportszerűen terelnek birkákat európai versenyeken, ahol rendre dobogós helyeken végeznek. Ez a kutya életminőségét javítja és erősíti kapcsolatot a gazdával, valamint azt csinálhatják, amelyre kitenyésztették a fajtát több mint száz évvel ezelőtt.

– Nem lehet eleget beszélni arról, hogy mi a különbség szaporítás és tenyésztés között, főként ha azt nézzük, hogy hány ember van, aki nem tudja meghatározni ezt, és mennyi a kutyatartók száma Magyarországon – szögezte le a francia juhászkutyák gazdája, Gulyás Viktória. –Fájó, hogy Európában annak alapján tartanak nyilván minket magyarokat, hogy gyakran kerülnek fel az internetre botrányos képek a hazai szaporító telepekről, ahol rossz körülmények között tartják a a kutyákat. Ennek ellenére sem lehet elültetni a fejekben a gondolatot: ha valaki 30 ezer forintért vesz egy törzskönyv nélkül kutyát, akkor az az állat felelőtlen szaporításból származhat.

Gulyás Viktória mezőgazdasági mérnökként végzett a Kaposvári Egyetemen. A munkakutyákról tartott előadást, a tenyészetéből származó ebekből mentőkutya is lett.

Nyílméregbéka a panelben

Gekkót vagy nyílméregbékát, és más egzotikus állatokat ma már sokan tartanak panellakásban is, derült ki Molnár Marcell, a Kaposvári Egyetem docensének előadásából, amely a hobbiállatok tenyésztéséről szólt. Vannak fajok, amelyeket évezredek óta tenyészt az emberiség, mint a galamb vagy az aranyhal. Molnár Marcell felhívta a figyelmet arra, hogy az olcsón szaporított állatoknál később többet kell költeni állatorvosra és gyógyszerekre. Ma már a tenyésztéshez léteznek megfelelő technikai berendezések, de a hozzáértés ritka. Hiányoznak a magyar nyelvű szakkönyvek, a világhálón pedig téves információk is terjednek.

Kevésbé terhelik a környeztet

A modern állattenyésztés az 1790-es évek végén fejlődött ki, és a kitalálója már akkor nagy pénzért adta bértartásba a haszonállatait más tenyésztőknek, tért ki erre előadásában Horn Péter akadémikus. Ma modern eszközökkel ugyanazt végzik. Így sikerült elérni, hogy egy mai szarvasmarha 15-ször több tejet ad, mint egy ősi tehén, és egy broiler csirke 9-szer gyorsabban nő, mint egy hasonló baromfi az 1930-as években. Így kevesebb ráfordítással lehet csúcsterméket előállítani az agráriumban, akár egyharmad környezetterheléssel. A mai haszonállat fajták sok területet tettek szabaddá más célokra, például erdősítésre. Ez segít a természet sokszínűségét megőrizni.