2,1 milliárd forintból újul a székesegyház

A tizennégy kedvezményezett között van a Kaposvári Püspökség is, amely 2,1 milliárd forintra számíthat. A somogyi megyeszékhely szívében álló Nagyboldogasszony-székesegyház és környezete két év alatt újul meg a kiemelt összegű támogatásból. A tervek szerint jövő év februárjában indul e jelentős beruházás, s vélhetőn 2021 augusztusában már a kívülről-belülről egyaránt megszépült székesegyházban hallgathatjuk majd a Szent István-napi ünnepi szentmisét.

Mohay Gábor egyházmegyei főépítésztől megtudtuk: a teljes belső teret és a külső megjelenést is érintő felújítás szükségességét az indokolja, hogy Isten hajléka 1993 óta nemcsak plébániatemplom, hanem a II. János Pál pápa által alapított új Kaposvári Egyházmegye székesegyháza, s e szerepéből adódóan olyan funkcionális igények fakadnak, amelyek 1886-os építésekor értelemszerűen nem voltak tervezhetőek, másrészt a beépített szerkezetek, díszítőelemek felett igencsak eljárt az idő. Elmondta: új tetőfedést kap az épület, amelynek homlokzatát javítják és újrafestik, a lapos tetős sekrestyerész helyett újat, és sokkal nagyobbat építenek, hogy a jelentősebb egyházmegyei liturgikus eseményeknél is elférjen az asszisztencia, és modern vizesblokk is létesül – kiépítve a külső akadálymentes megközelítést.

Kicserélik a teljes belső padlóburkolatot, és padlófűtéssel biztosítják a kellő hőfokot. Korszerűsítik az elektromos hálózatot, új gázkazánt szerelnek be, és korszerű hangosítást kap az épület. Megújulnak a fanyílászárók és a toronyban lévő zsalugáterek, biztonsági üvegezéssel védik a restaurált színes ólomüveg-ablakokat, és teljesen átalakítják a belső liturgikus teret is, amely új, tetszetős berendezést kap. A déli mellékhajóban szentségi kápolna létesül, s a jelenleg a karzat alatt lévő fekete rács helyett biztonsági üvegfalat építenek. Hőszigetelik a padlástéri boltozathátat, felújítják az orgonát, új gyóntatófülkéket alakítanak ki, restaurálják, illetve megtisztítják a belső fal- és boltozatfelület figurális és díszítőfestését is, és új padok és székek is kerülnek a székesegyházba.

Varga Péter ugyan a közelmúltban lett a székesegyház plébánosa, de azt már érzékelte: a legjobb időben jön a felújítás; az épület régen megérett a rekonstrukcióra. Örül, hogy a hajdani „belvárosi nagytemplom” a modern kor igényeinek megfelelően szépülhet meg, hiszen információi szerint az országban a kaposvári székesegyház az egyetlen, amely ez idáig nem lett felújítva. Kérdésünkre, hogy miként érinti majd a rekonstrukció a miséket, azt mondta: átmenetileg az előre meghatározott időszakokban a katolikus gimnázium területén lévő, ugyan kisebb befogadóképességű, ám modern körkápolnában várják majd a híveket. A székesegyház Tandor Ottó tervei szerint, a város első plébániatemplomaként épült. Fal- és boltozatfelületeit Leszkovszky György budapesti festőművész festette 1935-40 között, a márványszobrok Brandceisz János és Bory Jenő alkotásai az 1930-40-es évekből. A színes ólomüveg-ablakok Kratzmann Ede műhelyében készültek. A háromhajós templom egyetlen barokk szobra, a Fekete Madonna a diadalív déli fülkéjében áll.