Aki megfejtette a nyelvek titkát

Gaál Ottó szerint ott kezdődik a probléma, hogy egy osztályban a tanóra alatt a diákok harminc százaléka a telefonját nyomkodja és egyáltalán nem érdeklődik a nyelv iránt. A tanárok pedig nehéz helyzetben vannak, hiszen nem könnyű a tanulókat egy szintre hozni. A nyelvzseninek tartott férfi úgy véli, az sem vezet előre, hogy a negyvenöt perces órán egy diák maximum kettő percet beszél idegen nyelven. Számításai szerint az iskolában hetente csak öt-hat percet kommunikálnak a gyerekek, ami nagyon kevés.

– Nyolcszáz szóval már megszerezhető a nyelvvizsga – foglalta össze tapasztalatait Gaál Ottó. – Több évet éltem külföldön és tíz évnyi kutatómunka után rájöttem a nyelvek esszenciájára. Megtaláltam azt a nyelvi minimumot, amivel mindent el lehet mondani. Ezzel a nyolcszáz szóval az összes nyelven lehet boldogulni. Ennyi szó a társalgási nyelv nyolcvan százalékát lefedi. Érdekes, hogy a következő szint, amikor már mondjuk valaki ezerhatszáz szót tud, az a mindennapi beszéd nyolcvanhárom százalékára elég csupán.

– Tizenkét lépcsőből áll a módszerem – mondta Gaál Ottó. – Először beszéltetem a tanítványokat, és csak utána írunk és olvasunk. Bővítjük a szókincset, majd minimalizált nyelvtant tanulunk. Csak a lényeget, felesleges dolgokat nem tanítok meg. Amit kifejlesztettem tankönyvet, abban az első leckében az állító mondatot és az egyes számot lehet elsajátítani, a második leckében a kérdő mondatot és a többes számot, ezenkívül a melléknév közép- és felsőfokát. A harmadik leckében pedig a tagadó mondatokat és a számokat, aztán megyünk tovább. Szeretné, ha a módszere bekerülne a közoktatásba is, de egyelőre még nem keresték meg.

Megfejtette a nyelvek nagy titkát

– A nyelvtanulás emberbaráti cselekedet – mondta Gaál Ottó. – Amikor megtanulok egy nyelvet, akkor tiszteletet mutatok a másik nép és kultúrája iránt. Ez pedig visszaszáll rám és más magyar emberre is. Azt gondolom, hogy megtiszteljük a másikat azzal, ha megtanuljuk a nyelvét. Elmegy mondjuk valaki Lengyelországba, vagy Norvégiába, vagy a szomszédos Horvátországba és megszólal az anyanyelvükön, akkor egészen máshogy állnak hozzá, például sokkal kedvesebbek az étteremben. Van, akinek az a célja, hogy sok pénzt gyűjtsön, esetleg megmásszon egy hegyet többször is, az én utam az volt, hogy megfejtsem a nyelvek titkát. Ez szerencsére sikerült is és két évtized alatt megtanultam huszonhét nyelvet és le is vizsgáztam ezekből. Az első nyelvvizsgámat huszonegy évesen szereztem, az utolsót pedig negyvenéves koromban – tette hozzá. Gaál Ottó a germán, a szláv és a latin nyelv­család főbb nyelveit tudja, de finnül, észtül, litvánul, albánul és törökül is beszél.