Kiégés fenyegeti a pedagógusokat és a szociális munkásokat

Kézerdő lendült a magasba, amikor az előadó megkérdezte az összegyűlt tanárokat, gyógypedagógusokat, és pszichológusokat, hogy ki érzi kimerültnek magát. Épp itt az ideje, hogy magunkkal foglalkozzunk! – jelentették ki a megnyitó résztvevői. Ha ugyanis a pedagógusok jól érzik magukat a bőrükben, továbbra is mintát és motivációt nyújtanak a gyerekeknek, mondta Csíkvár Anikó, a kaposvári tagintézmény vezetője, aki Frányó Zsolttal, tankerületi igazgató-helyettessel együtt köszöntötte a megjelenteket.

A kiégés olyan hosszú távú, fokozott érzelmi megterhelés, ami leginkább azokat sújtja, akik társadalmi segítőként dolgoznak, és empátiára, azonosulásra van szükségük a munkájukhoz. A kutatások kiderítették, hogy nemcsak az ápolók, orvosok, szociális munkások, rendőrök vagy tűzoltók éghetnek ki, hanem az egyházi személyek, a felsővezetők, sőt a könyvtárosok, az informatikusok, a jogászok vagy a pénzügyi tanácsadók is. A jelenség már a pályakezdőket is érintheti. Olyan sok az elvárás a gyermeknevelésben, hogy ma már szülői kiégésről is lehet beszélni.

– Nem hirtelen jön a kiégés, hanem egy hosszabb folyamat eredménye, ezért a korai jeleit érdemes figyelni, észrevenni – mondta előadásában Szigeti Mónika, a SMPSZ főigazgatója. – A tünetektől nem kell megijedni, mert lehet tenni ellene!

Az egyéni relaxációs, kikapcsolódási technikákat kell keresni, és támaszkodni kell a társas kapcsolatokra, hogy ne érezzük magunkat magányosnak. Intézményi szinten a pozitív megerősítés, a dicséret és a pedagógiai munkában az esetmegbeszélés, a szakmai támogatás segíthet. Nem foglalkozunk eleget azzal, hogyan lehet megelőzni a kiégést egyéni és munkahelyi szinten, tette hozzá. A megyei pedagógiai szakszolgálatnál nemrég fejeztek be egy 116 dolgozóra kiterjedő felmérést, ami azt az eredményt hozta, hogy náluk sikerrel küzdenek a jelenség ellen. A veszélyt azonban érdemes komolyan venni, mert a kiégés depresszióhoz, önértékelési gondokhoz, apátiához, sőt testsúlyváltozáshoz és alvászavarhoz is vezethet.

Az elfogadás és az elköteleződés segít

Vannak olyan technikák, amelyeket be lehet építeni a hétköznapi életbe, ilyen az elfogadás és elköteleződés tana, amelyről Szabó-Bartha Anett, klinikai szakpszichológus, egyetemi adjunktus tartott előadás. Szerinte fontos, hogy nemcsak a külső helyzeteket tudjuk kezelni, hanem a belső élményeket, gondolatokat, rossz érzéseket is tudjuk feldolgozni, hogy ne jelentsenek stresszforrást. Ha egy tanár elfáradt, az senkit sem érdekel, mert neki mindig a hiteles tanító szerepét kell hoznia, hangsúlyozta Görög Ibolya protokollszakértő, aki pozitív érzéseket igyekezett átadni a pedagógusokból álló közönségének, hogy feltöltődve jobban menjen a munka.