Jól jön ma is egy kis szamárság a háznál

Ernst Mihály, a Magyarországi Szamártenyésztők Egyesületének elnöke hét szamarat tart szennai otthona körül. A szervezet vezetője lapunknak felidézte: míg korábban gazdaságokban, kertészetekben és szőlészetekben tartottak szamarat teherhordó és igavonó célra, ma már kevésbé létezik ez a fajta hasznosítás. Elvétve lehet viszont beszélni turisztikai célról. Vannak helyek, ahol azért tartanak szamarat, hogy a vidékre látogatók is találkozzanak azokkal. Olykor előfordul azonban tenyésztői körökben az is, hogy a húsáért adnak el egy-egy jószágot a vágóhidak felé. Ám, ez is inkább csak azokra a szamarakra igaz, melyek nem alkalmasak tenyészállatnak. – Jómagam például nem eszem meg a szamárhúst – tette hozzá. – Tapasztalataim szerint Közép-Európában kevésbé fogyasztanak az emberek a lófélék húsából, ez így alakult ki ebben a térségben. Nem egy Földközi-tenger mellett lévő országban viszont szívesebben elfogyasztják ezeknek az állatoknak a húsát is.

Ernst Mihály szerint több tenyésztő, ahogy ő maga is, inkább hobbiból, kedvtelésből tartja a jószágokat. Persze fontos szempont az is, hogy a szamarak rendben tartják a ház körüli területeket, legelik a gyepet. A szamárszeretet ragadós: olykor lánya, Flóra is besegít a nagyfülű igavonók körüli munkában.

Somogy megyében 17 tenyésztő tagja van jelenleg az országos egyesületnek, akik összesen 108 kancát és 13 tenyészmént tartanak. Közülük tizenketten négy vagy annál is kevesebb szamárkancával tenyésztenek. Az egyesületi tagok közül a legtöbb szamárral továbbra is a Kaposvári Egyetem rendelkezik Bőszénfán.

Ernst Mihály elmondta: a 2010-től indult védett őshonos és veszélyeztetett állatfajták tenyésztőinek szóló támogatások sokat segítettek abban, hogy az elmúlt években nőtt valamelyest a tenyésztők által tartott szamárfajta, azaz a magyar parlagi szamarak száma hazánkban. Az egyesületi nyilvántartásában jelenleg 900 tenyész­állat van az országban. Aki viszont megkapta a támogatást, annak több feltételnek is meg kell felelnie, ahogy az egyesületbe belépő gazdáknak is be kell tartaniuk a tenyésztési programot.

Egy egészséges, kifejlett szamarat megközelítőleg 100-120 ezer forintért lehet jelenleg eladni – tudtuk meg Ernst Mihálytól. Fontos azonban, hogy az állat rendelkezzen lóútlevéllel. Bár a lófélék egyedi jelölését jogszabály is előírja hazánkban, sok szamár például nem felel meg az előírásoknak. Az ilyen állatok tartós, egyedi jelölését, azaz chippel történő ellátását tanácsos mielőbb elvégeztetni az egyesület segítségével.

A szennai Márton László is hét szamarat tart, négy kancát és három csikót. A férfi kérdésünkre elmondta: őt magát is többek között Ernst Mihály inspirálta a szamártartásra sok évvel ezelőtt. De a lófélék iránti szeretete is szamártartásra sarkallta. Ráadásul a terület karbantartása is gyakorta gondot okoz az embernek, amiben szintén segítenek a jószágok. Ám Márton László szerint egyfajta terápiás funkciója is van: kikapcsolódást jelent a háziállatokkal történő foglalkozás.