Barátsággal nyitja ki Somogy ablakát a horvát szomszédokra

– Somogy megye sokat köszönhet Önnek a határon túli kapcsolatépítés terén. Képességeire Zalában is szívesen támaszkodtak volna?

– Nagykanizsáról származom, a rendőrtiszti főiskola után a határőrségnél dolgoztam, majd a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője hívott át a horvát nyelvtudásom miatt. A rendőrség után dolgoztam a Külügyminisztérium kötelékében, ahonnan 2008-ban mentem nyugdíjba.

– Számolja, mennyi testvér-települési kapcsolat fűződhet a személyéhez?

– Több tucatnyi lehet. Édesanyám révén anyanyelvi szinten beszélem a horvát nyelvet. Az 1990-es évek közepén a horvát felszabadító háború után kerültem kapcsolatba az önkormányzatokkal és polgármesterekkel. Valahogy akkoriban indult el a határon átívelő kapcsolatok ki-, s újraépítése. Mehettem volna Szerbiába is, de kicsit messzebb van, pláne Somogynak. A horvátoknak mi vagyunk az egyetlen olyan szomszédjuk, akivel szívesen alakítanak ki együttműködést. Még élénken emlékszem az első testvér-települési kapcsolatra, mely Kaposfő és Nova Rača község között köttetett. Azóta persze sokat változott a világ, már Kéthellyel ápolnak szorosabb kapcsolatot. Somogy megyében harminc település áll valamiféle hivatalos viszonyban horvát településsel. Örömmel mondhatom, napirenden van Fonyód, Balatonszentgyörgy és Öreglak horvát testvér-települési együttműködésének kiépítése. Egy látogatás történik odaát, majd legvégül a képviselő-testületi döntés után általános formula, hogy a harmadik találkozáson okiratba foglalják a megállapodást. Rendszerint arról, hogy együttműködnek a kultúra, a sport, a pályázatok területén, s arról, hogy a civil szervezeteik is szorosabbra fűzik ismertségüket. Hozzá kell tenni, a nagypolitikában időnként vannak súrlódások, de a határon átívelő népi diplomáciában soha nincs törés, ami nagyon fontos.

– Miért tartja fontosnak, hogy a horvátokat és magyarokat közelebb hozza egymáshoz?

– Az ars poeticám az, hogy egy kapcsolat életre hívásával kinyitok egy ablakot a másik felé. Nyilván, mindez csak vice versa működik hosszú távon. Két-három éve például, mikor a buzsákiakkal voltunk testvér-településüknél, és kiszálltunk a buszból egy kocsmánál, az akkori sportkör vezetőjének, Pista bácsinak már a teraszról kiabáltak a horvát cimborák. Ide kell eljutnunk, hogy megismerjük egymást és barátságok kötődjenek. Több, mint 800 évig éltünk egy határon belüli sorsközösségben, egy királyság alatt, ezt nem lehet eltörölni. Odaát mindenütt található magyar emlék. Például születési helyén, Veliki Grdevac Fő terén áll Knézich Károly, szabadságharcunk kiemelkedő képességű katonai vezetőjének, az Aradon kivégzett vértanú mellszobra.

– Egy kapcsolat csak akkor gyümölcsöző, ha megfelelően gondozzák...

– Jók a tapasztalataim, a barátok akkor is ott vannak, amikor rossz történik és akkor is, amikor öröm ér minket. December 24-én voltunk temetésen, mert az egyik testvértelepülés polgármestere váratlanul meghalt. De ott vagyunk minden nagyobb beruházás átadásán, vagy számukra fontos rendezvényükön. Immár 17 éve rendezzük meg a magyar-horvát polgármesterek futballtalálkozóját, az utóbbi években sajnos rendre alulmaradtunk. El kell ismerni, jobban fociznak.

– Akad jó néhány különlegesség, mit tanulhatunk egymástól?

– Nemrégiben Móring József Attila országgyűlési képviselővel néztünk meg egy török kori végvárat Berek község mellett. Somogy vármegye tulajdonában is volt, majd a vár ura Celjei Barbara özvegy lett, aki szerette a férfiakat, és ha megunta őket, élve a kútba dobatta szegényeket. Még nem tárták fel, nem tudni mennyi megunt szerető van benne... A turizmus területén biztosan előttünk járnak, jobban be tudják mutatni, amijük van, legalábbis ezt láthattuk többször is.

– A horvát barátok is ellesnek ezt-azt azért?

– Igen, az államigazgatás területén több pályázat révén is eljöttek hozzánk tanulmányozni a kormányhivatalok működését. Nagyon elismerően nyilatkozott a horvát delegáció a kormányablakokról, amely szerintük nagymértékben segíti az állampolgárok gyors ügyintézését. Amikor oda-vissza mennek a látogatások, a polgármesterek szemei úgy járnak, mint a bagzó macskáké, azt lesik, milyen ötletet tudnak elcsenni a másiktól, amit otthon meg tudnának valósítani.

Somogy állandó szereplője lett a bjelovári vásárnak

Csúcs Tibor 2014-ig a Kaposvár Megyei Jogú Város Horvát Nemzetiségi Önkormányzatának elnökeként dolgozott. Korábban az Országos Magyar-Horvát Baráti Társaság alelnöki posztját is betöltötte. Három éve pedig a Somogy Megyei Magyar-Horvát Baráti Egyesület elnöke. A horvát-magyar kapcsolatok építése mellett Hévízen egy apartmanházat üzemeltet, valamint kaposvári ingatlanirodájában dolgozik minden nap. 2014-ben Somogy Polgáraiért díjjal jutalmazták a határon átívelő kapcsolatok kialakításáért. Közreműködésének köszönhetően 2006 óta a Bjelovári Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár állandó szereplője Somogy megye, ahol minden nap más-más község, város mutatkozik be a horvát településen. – A tavaszi és őszi vásár három-három napig tart, Zágráb után ez a legnagyobb vásáruk több mint 60 ezer látogatóval, általában a miniszterelnök vagy az államelnök nyitja meg – mutatta be címszavakban a nagyszerű vásárt.