Csökken a diákteher az új alaptantervvel

Két és fél hónap áll az iskolák rendelkezésére, hogy a Pedagógiai Programjukat, illetve a Helyi Tantervet módosítsák és engedélyeztessék a kormányrendelet előírásának megfelelően április 30-ig.

Az általános iskolák vezetői szerint nem jelentős az egyes tantárgyak óraszámának csökkenése, de az új törvény előír néhány olyan változtatást, ami megkérdőjelezheti a középiskolai tanulmányokra való felkészülés alaposságát, és éppen ezért hosszasabb tervezőmunkát és átgondolást kíván a helyi iskolai tervezés. – Nem először szembesül a pedagógustársadalom ilyen változtatásokkal. Véleményem szerint indokolatlanul rövid idő áll a rendelkezésünkre a megvalósításhoz – mondta lapunknak Szabó Zoltánné Kudomrák Zsuzsanna, a Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola főigazgatója.

– Az alsó tagozaton heti egy, illetve két óra csökkenésről van szó, ami nem jelentős. A felső tagozat hetedik–nyolcadik évfolyamában megjelenik egy új lehetőségként az integrált természettudomány tantárgy. Ez a fizika, biológia, kémia, földrajz tárgyak összevonását jelenti. Ez várható volt, hiszen egyrészt a tudományfejlődés új szemléletmódját tükrözheti, másrészt kiválthatja a szakostanár-hiány gondját, amivel különösen a vidéki iskolák küzdenek ezeken a szakterületeken – folytatta a főigazgató. Az alaptantervben újdonság, hogy az informatika helyébe a digitális kultúra tantárgy lép, a korábbi technika-, illetve életvitelórák pedig technika és tervezés néven öltenek új formát.

A művészeti tantárgyak között a dráma és a színház tantárgy is szerepet kap, az ötödiktől nyolcadik évfolyam valamelyikén heti egy órában, ez projektnap, vagy témahét keretei közt is megvalósítható. – A magyar nyelv és irodalom órák száma a tananyag mennyisége ellenére csökken, amit nem tartok jónak, elég, ha csak arra gondolunk, hogy a tanulók értő olvasás fejlesztésének, az anyanyelvi kommunikációnak, az anyanyelven történő gondolkodás fejlesztésének, de még a hazafias nevelésnek is fő színtere. Az állampolgári ismeretek viszont ismét önálló tantárgyként jelenik meg, vélhetően a tudatos állampolgári viselkedést alapozza meg a diákoknál – folytatta a vezető.

Fontos változás, hogy az iskolák minden eddiginél nagyobb szabadságot kapnak a kötelező tananyagon felüli ismeretátadáshoz. Ez az óraszámok egyötödét teszi ki. Átlagosan 10 százalék volt eddig, amivel egy tanár, egy iskola maga rendelkezett, hogy hogyan építse be a pedagógiai programjába. Az új, módosított alaptanterv pedig 20 százalékra emeli ezt. – A változások azonban hosszú távon lesznek mérhetők, és mindehhez még a pedagógusképzés újragondolása elengedhetetlen, esetlegesen átképzésekre is szükség lehet – tette hozzá a vezető.

A szövegértés gyakorlására ezután sem jut több idő

– Időszerű volt a Nemzeti Alaptanterv (NAT) felülvizsgálata – mondta Laczó Zita, a hetesi Somssich Imre Általános Iskola intézményvezetője. – Vannak benne olyan logikus elemek, amiket már régóta ideje volt meglépni. Ilyen például a természettudományos tárgyak összevonása, erre szükség volt, hiszen kevés a reálszakos tanár. A másik fontos változás, hogy csökken a diákok óraszáma, ami szintén jó dolog, mert túlterheltek a diákok. A délutáni tanórákon, napközis foglalkozásokon szinte lehetetlen velük érdemi munkát végezni, mert le vannak terhelve.

Kishonti Marianna, a mernyei tagiskola vezetője elmondta: a heti egy tanóra csökkentés nem sok mindenen változtat és a gyerekek ugyanúgy fáradtak lesznek. Hozzátette: a tananyag mennyisége sem változott, ezért például kompetenciafejlesztésre ezután sem lesz ideje a pedagógusoknak, s a szövegértést sem tudják gyakoroltatni, pedig erre nagy szükségük lenne a fiataloknak.