Rackajuhok bundája tartja melegen az épületeket

Megállás nélkül zakatoltak a bundanyíró gépek; időnként meg kellett küzdeni a gyapjúért, a rackák azonban alapvetően jól tűrték a fazonigazítást. – Régen az eladott gyapjúból tartották fenn a juhászatokat – mondta Horváth Zoltán, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNP) Közép-Drávai Tájegység vezetője. – Ez mára teljesen megváltozott, a gyapjúnak nagyon csekély az értéke.

Most már elsősorban a bárány biztosítja a juhászatok megélhetését. Ettől függetlenül minden évben meg kell nyírni az állatokat, hiszen nem képesek a vedlésre. A nyírás mellett, féregtelenítjük az állományt, megigazítjuk a körmüket, ezután pedig megkezdődik a párhetes átállásuk. Az állatokat átszoktatjuk a téli takarmányról a zöldre, ez idő alatt kicsit megerősödik a gyapjuk, májustól pedig már mehetnek legelni az ősborókásba. Ez egy nagyon fontos, minden évben megismételendő feladat.

– A munkatársaim az évek alatt kitanulták a birkanyírás mesterségét – hangsúlyozta a DDNP Közép-Drávai Tájegység vezetője. – Saját felszerelésünk van, így egy kicsit egyszerűbb a dolgunk, ráadásul ebben a vírusos időszakban nem kell olyan messziről idehívnunk a bérnyírókat. Drávaszentesen száznyolcvan juhot nyírunk meg, s egyszerre hat gép üzemel. Egy óra alatt mintegy ötven állat kerül sorra.

Szigetelőanyag lesz a lenyírt gyapjúból, melléképületek födémszigetelésénél használják majd fel. Kiváló alapanyag, hiszen természetes és nagyon jó meleget ad. Előfordult az is, hogy népi iparművészek, nemezeléshez vették meg a bundát. – Örülünk, hogy elviszik tőlünk, hiszen ha mi szállítanánk el egy felvásárlóhoz, akkor annyit sem kapnánk érte, ami fedezné az üzemanyagot. Egy kiló gyapjú körülbelül negyven-ötven forintot ér. Minőségi különbség egyébként nincs a fekete és fehér bunda között, csak a színük tér el egymástól – tette hozzá Horváth Zoltán.

Májustól az ősborókás a lakhelyük

A Duna-Dráva Nemzeti Park rackajuh állományának fontos szerepe van a darányi ősborókás gondozásában. Az állatok ugyanis amellett, hogy lerágják a növényzetet, trágyázzák is a talajt, ezzel pedig különféle rovarokat csábítanak a területre, de nagyon sok madár is megjelenik a borókásban. Búbos banka, lappantyú és a megye legjelentősebb erdei pacsirta állománya is megtalálható. A rackajuh húsát is sokan kedvelik, mivel kevésbé faggyúsodik el. Az állatokból Horvátországba is értékesítenek, de a hetesi vágóhídra is adnak el.