Tudatosabb evéssel terítsünk meg otthon az egészségünknek

Sokunkban felmerül, hogy az állattartásban alkalmazott egyre nagyobb mennyiségű és többfajta antibiotikum, a növények permetezése is eredményezheti az egyre ellenállóbb baktériumok, vírusok megjelenését. Hiszen az általunk fogyasztott élelmiszerek is tartalmazhatnak antibiotikumokat és akár növényvédőszer-maradványokat. Nem mindegy, milyen forrásból származik mindennapi betevőnk.

Kiss Attila, a Kaposvári Egyetem tudományos főmunkatársa, az Élelmiszertudományi Innovációs Központ igazgatója rácáfolt hiedelmeink többségére.

– Valóban előfordulhat, hogy az étel, amit fogyasztunk, nyomokban antibiotikumokat, esetleg növényvédő szereket tartalmazhat – mondta Kiss Attila. Ugyanakkor ezek mennyisége legtöbbször messze az egészségügyi határérték alatt marad. Nagyon szigorú törvények szabályozzák Magyarországon is azt, hogy az ilyen típusú vegyületekből mennyi lehet az élelmiszerekben. Folyamatosan laboratóriumi kísérleteket végeznek a tudósok annak megállapítására, hogy mennyi az emberi szervezetbe került anyagokból az egészségre káros mennyiség.

Az igazgató szerint nem egyszerűen szabályozzák a gyógyszerek húsban fellelhető mennyiségét, de szigorúan nyomon is követik azt a késztermék előállítás teljes folyamatában.

– Ahhoz, hogy valakinek egy ilyen ellenőrzött terméktől bármilyen egészségkárosodása legyen, hosszú távon, nagyon nagy mennyiségben kellene fogyasztania az adott élelmiszerből. Ez nem életszerű.

Az élelmiszerek nyomon követése 2005-től Magyarországon is kötelező. A késztermék előállításának minden fázisában mérik és ellenőrzik az élelmiszerben esetleg megtalálható idegen anyagokat. Ráadásul régóta alkalmazzák az unióban a RASSF elnevezésű gyorsriasztási rendszert. Ha bármelyik országban az ellenőrzésen fennakad egy élelmiszer, akkor minden tagországot azonnal értesítenek, ahova még juthatott a termékből. Így azt azonnal le tudják venni a boltok polcairól.

Kiss Attila szerint nem elképzelhető, hogy ezek az élelmiszerben megtalálható anyagok érzékenyebbé tennének minket a vírusokra és baktériumokra.

– Ezek a törvények és eljárások biztosítják, hogy ne juthasson el az asztalunkra olyan élelmiszer, melytől bajunk lehet – részletezte Kiss Attila. – A nagyáruházak, ellenőrzött termelői piacok esetén ez mindenképpen így van.

A közösségi oldalakon és a világhálón rengeteg írást és tanulmányt találhatunk, hogyan csalhatnak az élelmiszergyártók. A nagyobb súlyért vizezett sertéshúsról csakúgy, mint az éppen ezen eljárás miatt benyugtatózott állatokból belénk kerülő vegyszerekről.

– Az ellenőrzés jó ideje tart már – mondta Kiss Attila –, és noha nem teljesen tökéletes, de az ilyen jellegű visszaéléseket jól kiszűrheti. De azt gondolom, hogy a helytelen táplálkozási szokások sokkal nagyobb veszélyt jelentenek az emberekre, mint a húsban lévő antibiotikumok mennyisége. Ha elkezdenénk rostban, nyomelemekben, vitaminokban gazdag ételeket tudatosan fogyasztani, sokkal több ember élhetne egészségesebben. Mert a rossz minőségű, cukorban, szénhidrátban, adalékokban gazdag ételek veszélyesebbek a szervezetre, mint az ellenőrzés mellett kezelt élelmiszerek.