Eső után áhítozik a somogyi termőföld

Hiába érzékeljük soknak a mostani esőzéseket, jelentős mennyiségű csapadékra van szüksége a talajnak. Vannak olyan területek a megyében, ahonnan száz, százötven, de kétszáz milliméternyi is hiányzik. – Az a borzasztó, hogy lokálisan nagyok az eltérések – hangsúlyozta Mácsai Ádám, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Somogy megyei igazgatója. – Megfigyelhető, hogy májusban a Balaton környékén tizenegy milliméter körül esett csapadék, míg a zalai határ közelében harminc. Az a legnagyobb baj, hogy a talajnak a vízkészlete mostanra már elfogyott, de szerencsére nincsen akkor kánikula, így valamelyest a természet kompenzál, de nem tudni meddig.

– A tavaszi vetések gyatra állapotban vannak – folytatta. – A napraforgónak és a kukoricának legalább száz milliméter esőre lenne szüksége. Az a gond, hogy az egy-két milliméternyi lehullott csapadék nem igazán tud hasznosulni, legfeljebb felszívódik a levélfelületen keresztül. Az egész növényt azonban nem tudja táplálni, hiszen a gyökerekig nem jut el. A talaj annyira száraz, hogy az ásót nem lehet lenyomni.

A csapadékhiányt öntözéssel lehetne pótolni, a somogyi gazdák helyzete azonban nem egyszerű. A NAK 2015-ben készített egy országos öntözővízigény-felmérést. Ebből kiderül, hogy a megye gazdálkodóinak egy évben 16 millió köbméter vízre lenne szükségük. Mácsai Ádám kiemelte: ennek kétharmadára ott, ahol nem található a közelben víz, így nincs miből öntözni a földeket. A maradék egyharmadnyi terület mintegy felén már működik öntözőrendszer, a másik felén pedig ki kellene építeni, ennek azonban óriási költsége van.

– A Dráva mentén tudnak öntözni a gazdák – folytatta Mácsai Ádám. – Időszakosan a somogyi vízfolyásokból, mint például a Rinyából, a Kaposból vagy a Koppány folyóból is lehetne, de ezekkel az a baj, hogy pont akkor nincsen vízhozamuk, amikor szükség lenne rá. A Balatonban bőven van víz, abból viszont nem szabad öntözni. A Sió-csatornán azonban több millió köbméter víz folyik le szezonon kívül. Ha ehhez a meder mellett gazdálkodók hozzájuthatnának, akkor egy kisebb térség gondját meg lehetne oldani. Felméréseink szerint az ott gazdálkodók beruháznának valamilyen öntözőrendszerre akkor, ha a vízkivételi helyet kiépítenék a Sió mentén. Ezek viszont még csak tervek – tette hozzá a NAK Somogy megyei igazgatója.

Mácsai Ádám szerint a gazdák néhány „apróbb” beruházással tudnának csapadékot tárolni. Az épületek tetejéről például össze lehetne gyűjteni a vizet, amelyet szárazság esetén öntözésre és permetezésre is lehetne használni.

Nem egyszerű a gazdák helyzete, akik öntözésre kényszerülnek

Öntözve jobb

Somodor Pongrácz István, somodori családi gazdálkodó 700 hektáron foglalkozik növénytermesztéssel. Az elmúlt évben építettek ki egy körbeforgó öntözőrendszert, amellyel 120 hektárnyi területet tudnak locsolni. Elsősorban azokat a földeket öntözik, ahol hibrid kukoricát, búzát és szójavetőmagot termelnek. Céljuk, hogy az öntözhető területeken magas hozamértékű növényeket tudjanak előállítani. Ott, ahol nem tudnak öntözni, azokon a területeken őket is sújtja az aszályhelyzet.