Várta a családi birtok a kapitányi szék után

Dégi Endre ma már elhárítja a dandártábornok megszólítást és egyszerű földművesként jelöli magát. A rendőri pályafutása azonban nem mindennapi, ahogyan az indulása sem volt az.

– Először tanár akartam lenni, mindenképpen emberekkel szerettem volna foglalkozni – emlékezett vissza. – Nehezen viselem az igazságtalanságot és gimnazistaként arra gondoltam, hogy rendőrtiszt leszek. Körmenden a belügyi tartalékos tiszti iskolába vonultam be, két év után határőr alhadnagyként szereltem le határőr őrsparancsnok szakképesítéssel. A sors iróniája, hogy főkapitányként a határőrség megszüntetésének végrehajtásában is részt vettem.

Fonyódon nyomozóként kezdte és egy év szolgálat után beiskolázták a rendőrtiszti főiskolára. Ezt követően Marcaliban bűnügyi osztályvezető, később kapitányságvezetői beosztást töltött be. A jogtudományi egyetemet 1990-ben végezte el, és az akkori somogyi főkapitány, Ferenczi László felkérte helyettesének.

– Mindvégig Somogyban laktam, de 11-szer költöztünk a családommal – idézte fel. – 1990 áprilisától a főkapitány helyettesének neveztek ki, egy nagy szervezetet irányíthattam, és a szakmai munka komoly kihívást jelentett. Sokat tanultam a németektől, a hollandoktól, az FBI akadémiára is kijutottam.

Tizenöt évig volt bűnügyi igazgató, 2006-tól somogyi főkapitány. Egy szomszédos megye főkapitányi tisztségét is felajánlották neki, de helyben maradhatott. Kapásból sorolja az emlékezetes ügyeket: Jáhni Ferenc siófoki taxis meg­gyilkolása, egy szlovén taxis megölése, a vízvári kettős gyilkosság. Azt mondja, akkortájt sokkal nehezebb volt felderíteni ezeket az ügyeket, mert a mai nyomozóknak a modern technika vívmányai már óriási lehetőséget adnak munkájukhoz. Közúti tragédiák, köztük a siófoki és a balatonkeresztúri, a taszári és kutasi vonat- és buszbalesetek vizsgálatát kellett lefolytatni. Ugyanakkor egész pályafutását végigkísérte a siófoki Napfény szálló recepciósának kivégzése. Ezt az ügyet harminc éven át kitartóan mindig elővették, míg végül sikerült pontot tenni a végére. Az elkövetőket nem a bíróság, hanem maga az élet büntette meg. Az egyiket kivégezték, a másik betegségben elhunyt.

– A bűnügyi igazgatói valamint a főkapitányi beosztásomban mindig megadatott, hogy kiváló munkatársakkal dolgozhattam együtt, akik hordoztak a vállukon, hátukon – dicsérte az egykori kollégáit. – Amikor betöltöttem az 57. évemet, az akkori szabály szerint elértem a felső korhatárt, így a köztársasági elnök felmentett munkámból, emelt fővel távozhattam.

Nyugdíjazását követően a családi birtok fejlesztését tűzte ki magának célul. A családja írásos emlékek által bizonyítható módon 1870 óta szőlővel foglalkozott, ezt vitte tovább. Marcaliban szőlőt telepített és egy kézműves borászatot hozott létre. Kevés hektáron gazdálkodik, de nem is törekszik nagyobbra. Fia a fonyódi autópálya-rendőrséget vezeti, s szabadidejében segít be a munkálatokba. Az unokája jelenleg másodéves a Georgikon szőlész-borász szakán. Ő is magába szívta a szőlő szeretetét, ami nem is csoda, hiszen mint apját, már babakocsiban kivitték a szőlőbe.

Dégi Endre és családja másik nagy szerelme a lovakkal való foglalatosság. Gyermekkorában összeszidták, mert kocsis akart lenni. A vonzalom az évek múltával nem kopott meg, nyugdíjba vonulásakor fiával lovakat vásároltak. A fia és az unokái lovagolnak, ő pedig fogatot hajt.

– Kötelességemnek éreztem, hogy amit az őseimtől átvehettem, azt a családommal együtt gyarapítsam – beszélt a mai munkájáról. – Szerencsés vagyok, mert a pályafutásomban a kellő időben megnyílt az előrelépés lehetősége. Ez kihívást jelentett, de mindig szerettem a tiszta viszonyokat, az őszinte légkört. Ennek eredménye, ha most véletlenül a volt kollégáimmal találkozom, mindig odajönnek egy jót beszélgetni az elmúlt időkről.