Rinyaszentkirályi tragédiák: máig nem ismerik a betegségek okát

Az Európai Unió irányelvei alapján újra előtérbe került a kemikáliák vizsgálata. Így elevenítődött fel a harminc évvel ezelőtti rinyaszentkirályi tragédiák sorozata, ahol hihetetlenül megugrott a halva illetve fejlődési rendellenességgel született gyermekek száma. Bár magyarázat több is akad, az ügy hivatalosan még mindig nincs lezárva.

1989-ben és 1990-ben 15 gyermek született, ebből 11 valamilyen rendellenességgel. Ez több mint 73-szor nagyobb gyakoriságot jelentett az átlagnál. A Down-kóros gyermekek száma 267-szeres (!) gyakoriságot mutatott, de születtek csecsemők ajakhasadékkal, farkastorokkal is. A háziorvos felfigyelt a jelenségre, ezután a megyei közegészségügyi-járványügyi állomás (Köjál) vizsgálatot indított.

Lassan feledésbe merül a történet, bár az érintett családok többsége még mindig a településen él. Molnár József polgármester is érintett, hiszen a lánya 1990-ben született nyitott ajakkal. – A Jóisten tudja, hogy mi lehetett az oka – sóhajtott Molnár József. – Akkoriban halászmester voltam, küldtünk mintát a halból a laboratóriumokba. Czeizel Endre sokat foglalkozott a vizsgálatokkal.

Ahogyan az életrajzi könyvében leírta, Czeizel Endre először el sem akarta hinni a történteket. Gondoltak vírusra, gyógyszerre, radioaktív sugárzásra, de nem találtak kapcsolatot. Végül a halastavakat fogták gyanúba. Rinyaszentkirályon ugyanis egy halászati szövetkezett működött, s az új igazgató növelni akarta a termelékenységet, ezért a halakat átúsztatták egy Flibol nevű rovarölő szerrel teli kádon, hogy a parazitákat elpusztítsa. Az elmélet szerint az elkábult halakat aztán a környékbeliek könnyen kiszedték a tóból, és ettek a halhúsból.

Nincs minden szakember meggyőződve a Flibol bűnösségéről. Tóth István növényvédelmi szakmérnök, a Somogy Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás egykori igazgatója is vizsgálta az esetet, ami azóta nem hagyja nyugodni. Az összes fellelhető dokumentumot összegyűjtötte. Még egy falugyűlés jegyzőkönyvét is őrzi, amelyen részt vett Czeizel Endrével közösen.

– Sok család állította, hogy nem ettek a halból, ráadásul a szomszédos községekbe is szállítottak belőle, ahol azonban semmi problémát nem okozott – emlékezett vissza Tóth István. – Azt viszont nem vizsgálták, hogy a terhes anyák Görgetegen dolgoztak egy azóta megszűnt cipőfelsőrész-készítő üzemben, ahol ragasztóval érintkeztek. Ezzel a lehetőséggel nem foglalkoztak, egyszerűbb volt a Flibolra mutogatni.

Molnár József polgármester a mai napig úgy véli, ha a Flibol lett volna a bűnös, akkor a történtek után jobban kidolgozták volna a vegyszer szabályozását. Czeizel Endre mindenütt a Flibol-elmélet igazát hirdette. Az érintettekben azonban mégis hiányérzet maradt. Tóth István a következő években többször találkozott a világhírű orvosgenetikussal. Mindig szóba hozta, hogy Czeizel Endre mikor írja le a megállapításait a rinyaszentkirályi ügyről, ugyanis hivatalos eljárásban sohasem rögzítette. Erre várt az országos közegészségügyi intézet és a nagyatádi Köjál is. Egy nagyatádi ügyvéd akkoriban kijelentette, ha az orvosgenetikus ezt megteszi, akkor ő ingyen vállalja a kártérítési pereket. Ez valamiért elmaradt, bár az érintett családoknak nagy segítséget jelentett volna.