Görög sakál üvölt fel esténként a Nagyberekben

Folyamatosan gyérítik az állományt, ám még mindig sok az aranysakál a Nagyberekben. Az éjszaka csendjében a berekhez közeli utcákban is gyakran hallani az üvöltésüket. – Pusztítja a fácánt, nyulat, foglyot, fürjet, amit teljes nyugalommal megtehet, hiszen a Nagyberekben nincs természetes ellensége – mondta Bende Zsolt, a Balaton–felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának hivatásos vadásza. Havonta egyszer ellenőrzi, hogyan alakul a sakálok mozgása a 16 ezer hektáros területen. Útjára lapunk munkatársa is elkísérte. – Jelenleg körülbelül 200 aranysakál élhet itt. A terület ökológiai szempontból ennél több sakált is el tudna tartani, ám ha gazdasági megközelítéssel nézzük, akkor ez is túl sok, mert jelentős károkat okoz – mondta a vadász, miközben a leszálló sötétségben a berek felé vettük az irányt.

– Este lehűl a levegő, a föld azonban még meleg, s a felszálló, langyos levegő éppen a sakál orrához emeli a szagokat. Ezért ilyen aktívak ebben a napszakban. Télen azonban gyakran nappal is vadásznak – mondta Bende Zsolt, s táskájából közben a hőkamerás éjjellátó készülékkel együtt egy megafon is előkerült.

– Akusztikus felmérést végzünk – magyarázta. – Kétféle hangot adunk a tölcsérrel. Előbb egy fiatal sakál hangját, majd egy sakálcsalád üvöltését adjuk le.

A megafonos hangra először nyugatról érkezett jól hallható válasz. Aztán minden irányból felbolydult a bozótos és egyre távolabbról is csatlakoztak be hangoskodók.

– Ugyanezt a két felvételt játsszuk le az ország minden pontján, mert ez az összehasonlítható mérések alapja – mondta a fiatalember, aki tíz éve foglalkozik a hazai sakálállomány kutatásával. A Bükkben, az Őrségben, Zemplénben és a Felső-Tisza-vidékén is van már belőlük, de a somogyi állomány az egyik legnagyobb hazánkban. Különösen a déli határvidéken, Közép-Somogyban és a Nagyberekben él sok belőlük. – 2021-ben, Európában nem lehet szabadjára engedni a vadállományt, komolyan szabályozni kell. Illúziót dédelget, aki az ellenkezőjét gondolja – magyarázta Bende Zsolt. – A felméréssel gyűjtött adatok feldolgozás után segítenek bennünket a vadgazdálkodás során előforduló feladatok megoldásában. Az információk megmutatják, hol kell beavatkoznunk.

Azt is hangsúlyozta, hogy nem csak az aranysakálokról fontos információkat gyűjteni. A Nagyberek többi állatfajának élőhelyét is feltérképezik, mert egészében kell tekinteni a Nagyberek élővilágára, amelyben az élőlények, mint a „fogaskerekek egymásba simulnak” – fogalmazta meg a vadász.

Nincs ellenfele

A hangszóróból egy Görögországban felvett magányos sakál üvöltése, valamint egy, a Duna–Tisza közében élő toportyáncsalád üvöltése hallatszik. A sakálok párban élnek, vagy olyan falkában, amelyben az előző évi szukák segítőként még maradhatnak. Ha a domináns nősténnyel történik valami, akkor át tudja venni a helyét: szoptatni is tudja a kölyköket. Olyan okos állatok, hogy betakarításkor mennek a traktor után, s ha a gép elpusztít egy-egy kisállatot, a tetemeket összeszedik. A róka szinte teljesen eltűnik arról a területről, ahol az aranysakál elszaporodik. Természetes ellensége hazánkban csupán a farkas lehetne. A jól alkalmazkodó őshonos ragadozó az utóbbi 15 évben dinamikusan terjeszkedett hazánkban. Megjelenésében a klímaváltozás is szerepet játszott. Spontán visszatelepülése természetvédelmi szempontból is nagy jelentőségű.

Lencsevégen

Fotó: Máté Milán