Mértékletességet írt fel a somogyiaknak a professzor

– Advent az elcsendesedés, a várakozás időszaka. Ekképpen kellene megélnünk a karácsony előtti heteket. Csendben, villogó műfények nélkül kellene megélnünk ezt az időszakot, hiszen a sötétségnek van most az ideje, arra terelődik a fókusz. A karácsonyfákon szenteste kellene felgyúlnia a fénynek, mert erről szól az ünnep. Most inkább sötétben, gyertyafénynél kellene többet lennünk – mondta a világhírű szívsebész, aki a jelenlévőknek átfogó tájékoztatást adott arról, hogy mit tehetnek egészségük érdekében a járványhelyzetben, és az ünnepek idején, amikor a legnagyobb szükség lenne a mértékletesség betartására az étkezésben. 

 Hét éve tanyán élek, ahol nincs televízió és számítógép. Rádiót viszont hallgatok. S mit hallok? Ebéd előtt fél órával vegyünk be gyógyszert, hogy mértéktelenül falhassunk. Ha beveszed, zabálhatsz! De ha mégis fáj a gyomrod, akkor ebéd után fél órával vegyél be zsír-, szénhidrát-, fehérjeemésztő gyógyszert. Nem azt mondják, hogy ne egyél, diétázz, mert akkor rendbe jön a gyomrod, hanem arra kínálnak megoldást, hogy miként ehet az ember mértéktelenül és féktelenül. Pedig ma, a vírus időszakában az éhezés, a koplalás kifejezetten segít az immunrendszerünknek – vélekedett az előadó. 

Papp Lajos mesélt a gyermekkoráról, amikor a falvakban nem voltak kukák, mert a háztáji gazdaságokban semmi nem számított hulladéknak, mindent felhasználtak: a disznókörömből enyvet készítettek, a maradék zsiradékból pedig szappant főztek. – Ma végigmegyek a falvakon, ahol hetente kétszer két zsák szemetet helyeznek ki háztartásonként. Egy 2016-os Nébih által végzett felmérés szerint, Magyarországon évente átlagosan egy ember hetven kiló ehető, emészthető táplálékot dob a kukába. – Helyes ez? - tette fel a költői kérdést a professzor. 

Karácsonykor az emberek többségének az étel válik a legfőbb örömforrássá. Szabad jót enni karácsonykor meg újévkor, de kevesen tudják, mert elfelejtették, hogy egykor nemcsak húsvét, hanem karácsony előtt is volt böjt. A disznóvágást is a karácsony előtti héten tartották, mert addig diétáztak. Karácsony után pedig kocsonyát ettek, meg káposztát, almát, mákot. Mind nagyon hasznos ilyenkor, mert a bélrendszert tisztítja – sorolta a téli természetes táplálkozás adta, immunrendszer-erősítő lehetőségeket. 

Hozzátette: mindezt diétával és mozgással kell kiegészítenünk. A disznóölések hangulatát is felidézte, amelyeken pálinkával kezdték a műveletet. Papp Lajos kiemelte: a pálinka mértékkel fogyasztva a gyomor-bélrendszer fertőtlenítésében játszik szerepet. 

Az ünnepi étkezések főszereplőjéről, a koleszterinről is szót ejtett, amelynek megítélése – mint mondta – két évtized alatt száznyolcvan fokos fordulatot vett. 

– 1984–85-ben a Harvard Egyetemen, Bostonban dolgoztam. Egyedül kellett helytállnom a konyhában. Férfiemberként én is csak a tojást tudtam akkoriban megfőzni és megsütni. Feltörtem, s láttam, hogy alig van sárgája. Vettem a piacon másikat, de az sem volt szebb. A professzortársam világosított fel, hogy ne is keressem, errefelé a tyúkok csak ilyet tojnak. Akkor azt tartották: a tojásban ott a koleszterin, ami maga a halál. 1995-ben ugyanazok a professzorok, akik tizenegy éve azt írták, hogy a tojás halálos, megállapították, hogy minimum naponta egy–három tojást kell enni. Koleszterin nélkül ugyanis hiába esszük a D-vitamint, nem hasznosítja a szervezet. Ha túl magas a koleszterin, nem tablettákat kell szedni, hanem kicsit diétázni kell és többet mozogni – célzott az ingyenesen elérhető gyógymódra Papp Lajos, aki a tiszta táplálékon kívül tiszta levegőt, tiszta vizet, mozgást és tiszta lelkiismeretet írt fel mindenkinek az egészség megőrzése és az immunrendszer erősítése céljából. 

Fotó: MW

Döntenie kell sebésznek, elnöknek 

– Hatalmas veszedelem a hamis hírek terjesztése, a békétlenség szítása, a bizonytalanság gerjesztése – mondta a szívsebész. – Általában a történelmi szereplők megítélése évtizedekkel, évszázadokkal később történik, de vannak helyzetek, amikor percek alatt dőlhet el egy nemzet sorsa. Hibázni mindenkinek lehet – mondta a professzor, aki arra tanította a szívsebészeket, hogy aki nem tud dönteni, ne menjen szívsebésznek. – Aki nem tud dönteni, az ne menjen miniszterelnöknek sem, mert ha hibás döntést hozunk, azt lehet korrigálni, de a halogatásból csak baj van. Minden ember a Teremtő egy csodája, akinek nem menekülnie, meghalnia, hanem élnie kell – mondta a professzor, felolvasta György László idézetét is. „Értsétek meg, végre már, törékeny az igazság, mint az üvegpohár... Ember, ember felett, ember dolgok felett igaz szívvel ítéletet nem tehet, emberségünk naponta megalázzuk, a történelmet csak magyarázzuk, a látókra, igazat akarókra, költőkre és egyéb írástudókra ezredévek óta már Cassandra sorsa jár. Hiába feszítette keresztre magát a múlt, jelenünk ebből mit sem tanult...” – utalt a professzor a letűnt korok járványaira.