Tüzek gyúltak a megyében a téli napfordulón

A téli napforduló alkalmából tüzet gyújtott a Kárpát-medencei Fénylánc Mozgalom Kilitiben, a Kálvária ligetben kedden. A máglyát sötétedéskor lobbantották lángra Witzmann Mihály, Siófok és térsége országgyűlési képviselője is részt vett a nem mindennapi eseményen. Az adventi időszakban tűzgyújtással hívják fel a figyelmet a magyarság összetartozására, és Kiliti az egyik hagyományos helyszíne a mozgalomnak. 

Kiskorpádon szeretnék újra a köztudatba hozni a kerecsen ünnepet, amelyen óriási tüzet gyújtottak. – Mától hosszabbak lesznek a nappalok, a világosság győzedelmeskedik a sötétség fölött – mondta Szilvási Anita, a település polgármestere. – Az új lehetőségekkel, reményekkel teli jövőnek, a megújuló természetnek az ünnepe ez. Tudatosítjuk, hogy része vagyunk a természetnek, amely mindig újrateremti önmagát.

A kereszténység elterjedése előtt őseink a téli napforduló idején tartották a kerecsen ünnepét, amely a fény újjászületését és az élet újraindulásának reményét keltette. Az ünnep kapcsán sólymokat reptettek, mert úgy tartották, a madár közelebb viszi a lelküket az újjászülető fényhez.

A korábbi években Somogyban is tartottak sólyomreptetést a napfordulón, ám a járványhelyzet miatt idén szűk körben ünnepelnek a régi hagyomány tisztelői. Lóki György húsz éve reptet ilyenkor sólymokat. – Sajnos a mostani világunkban nem kezeljük értékén a mai napot, amely egy fordulópont – mondta Lóki György december 21-ről. Az ősmagyarok úgy tartották: ez a nap a természeti újév kezdete. 

– Mi emberek bármit írhatunk a naptárba, a természet ezt a napot határozta meg, ami bármit felülír – tette hozzá a solymász, aki rávilágított arra, hogy ez egyben az örök remény időszaka is, mert a fény érkezésével tudjuk, megújul a körülöttünk lévő világ. Ahogy azt is tudjuk este, hogy eljön a reggel, reménykedünk, hogy a fénnyel és energiával eljön a természet ébredése is, ami a nyári napfordulóig tart. Ez a két természeti fényünnepünk van, amelyek közül a téli napforduló a hangsúlyosabb – mondta Lóki György, aki szerint a lelki megélése fontosabb. A földi egyszerűségből a sólyom megközelíti a fényből érkező magasabb minőségeket, ahová az emberek lelkét amolyan égi-földi összekötőként eljuttatja. Lóki György szerint az ember napjainkra olyan szinten elrugaszkodott a teremtett világtól, hogy elfelejtette a természet adta törvényeket. 

– Mindenkinek a saját lelkét kell ilyenkor kitárnia és befogadni az információkat, amit a sólyom közvetít – hívta fel a figyelmet a solymász. 

A tűz kapu a kezdet és a vég között

Egyre elterjedtebb újra az ősi szokás Somogyban is, miszerint kerecsenkor nagy tüzeket raknak. A tűz a magyarság egyik szimbóluma, amelynek tisztító és pusztító ereje van, és a szertartások szerint egy kapu is a kezdet és a vég között. Ahogy a sólyomtollat tűzbe dobják és semmivé foszlik, úgy ölel mindenkit magához a tűz és hagyja el a lélek a testet a teremtő erőknek köszönhetően. Nem véletlen az sem, hogy a „kerecsen” és a „karácsony” szavunk olyan hasonló. Hiszen ugyanúgy a fény eljöveteléről szól ez az időszak. A néprajzkutatók is úgy tartják: Jézusnak azért kellett ezekben a napokban megszületnie, mert ez az év legsötétebb időszaka, ahol az emberek áhítják a fényt kívül és a lelkük mélyén is. 

Téli napforduló, az év legrövidebb napja

A téli napforduló idején a Föld forgástengelye a Nap sugaraitól a legnagyobb szögben hajlik el. Nálunk, az északi féltekén ennek időpontja december 21, míg a déli féltekén június 21. Ez a nap az év legrövidebb napja, hiszen már 15:56-kor sötétedni kezdett, ezzel december 21-én a leghosszabb az éjszaka is. Ettől a naptól számítjuk a csillagászati tél kezdetét is. A téli napfordulóhoz kapcsolódik a zsidó hanuka, és a római téli napforduló időpontjára tűzte ki a keresztény karácsonyt is Julius pápa a IV. században. 

Borítóképen a kiliti máglyagyújtás Fotó: Németh András